Elindult a Hold túlsó oldala felé a kínai űrtávközlési és tudományos mesterséges hold

3941

Új mérföldkőhöz érkezett a kínai holdkutatási program: a tervek szerint ez év vége felé egy szonda száll majd le égi kísérőnk túlsó oldalára, és egy holdjárót is visz magával a Hold tőlünk nem látható felének részletes tanulmányozására. A Chang’e-4 (Csang’e, vagyis “Holdistennő”) program az űrkutatás és holdkutatás történetében jelentős lépés lesz, mert először történik a Hold túlsó oldalán leszállás a felszínre, sőt egy holdjáró kutatórobot felszínre juttatása is része a programnak.

Azonban a Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel csak úgy lehet folyamatosan rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó (relé) mesterséges holdat telepítünk megfelelő Hold körüli pályára. Ezen cél eléréséért magyar idő szerint május 20-án 23:25-kor a kínai Hszicsangból (Xichang) egy Hosszú Menetelés-4C hordozórakétával útnak indították a Csüecsiao (Queqiao, vagyis “alkalmi összekötő híd”) elnevezésű átjátszó-holdat.

A kínai Chang’e-4 program támogatására útnak indult egy átjátszó mesterséges hold (kép: Xinhua kínai hírügynökség, 2018-05-21 06:50:11, www.news.cn).

A reléhold a Föld-Hold-űrszonda égi mechanikai háromtest-probléma L2 Lagrange-pontja közelében maradva úgynevezett haló-pályán fog mozogni. Ez az L2-pont a Föld-Hold félegyenesen a Hold túloldalán helyezkedik el, mintegy 65 ezer kilométerre a Hold túlsó oldalától, és innen lehetséges a holdfelszíni űreszközökkel, valamint a Földdel is rádiókapcsolat fenntartása. Működését mintegy 5 évre tervezik, ami akár egy másik holdszonda programját is segítheti.

A kínai reléhold útja a Földtől a Föld-Hold rendszer L2 Lagrange-pontjáig (kép: Kína Űrtechnológiai Akadémiája. Revised from Lunar Exploration and Space Engineering Center. The Bruce Murray Space Image Library).

A holdi adatátjátszó szondával együtt két kisebb, egyenként 45 kg tömegű űreszköz is elindult. A Lungcsiang-1 és -2 (Lonjiang-1 és -2, más jelöléssel DSLWP-A1 és -A2) szondák a Hold körül elnyúlt ellipszispályára kerülnek. Egyrészt rádióinterferométeres megfigyelések céltárgyai lesznek, másrészt rádióamatőrök vehetik adásukat a Földön. Tudományos megfigyelések is lehetővé válnak majd a most indított reléhold fedélzeti berendezéseivel, például egy holland rádióantenna távoli égitestek rádiócsillagászati megfigyelését is végzi majd (de csak 2019 után).

A kínai reléhold fő feladatainak összefoglalása: kapcsolattartás a Földdel és a holdfelszíni leszállóegységgel, illetve a holdjáróval (kép: Kína Űrtechnológiai Akadémiája. The Bruce Murray Space Image Library).

Egyébként a Chang’e-4 programnak magyar vonatkozása is van, ugyanis a tervezett leszállóhely a Hold túlsó oldalán levő Von Kármán-kráter, amely Kármán Tódor (Budapest, 1881 – Aachen, 1963) magyar származású világhírű gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a rakétatechnika, hiperszonikus repülés és űrhajózás egyik úttörője emlékét őrzi. Ez a 180 km átmérőjű kráter a holdrajzi déli szélesség 44,8 fokánál és keleti hosszúság 175,9 fokánál található. A Von Kármán-krátert és környezetét az alábbi kép mutatja a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) nagy felbontású LROC kamerájával készült felvételen.

A Von Kármán-kráter, a kínai Chang’e-4 tervezett leszállóhelye a Hold túlsó oldalán (a kép közepén; NASA LRO/LROC).

A űrkutatás történetében a szovjet Luna-3 (Lunyik-3) szonda készítette el az első felvételeket a Hold túlsó oldaláról 1959 októberében. Az első kínai holdjáró, a Yutu (Jütu, “Jáde Nyúl”) 2013-ban tanulmányozta a Mare Imbrium (Esők Tengere) vidékét, most pedig jól látható, hogy a kínai űrkutatás továbbra is fontos célként tekint a Holdra.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás