Az 1919-ben alapított, párizsi székhelyű Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) a csillagászat legfőbb szakmai szervezete a világon. Többek között az égitestek és naprendszerbeli alakzatok elnevezésének egyedüli letéteményese. A szervezet számos bizottságból áll, a szakmai munkát tekintve pedig divíziókra és azon belül komissziókra tagozódik. A divíziók a nagy tudományterületeket fogják át a csillagászaton belül, és az angol abc nagy betűivel jelölik őket, pl. Div E: Nap és helioszféra, Div G: Csillagok és a csillagok fizikája, Div H: Csillagközi anyag és a lokális univerzum. A komissziók pedig ezekhez kapcsolódva szűkebb tématerületek szakmai munkáját hivatottak koordinálni, pl. G5: Csillag és bolygólégkörök, H2: asztrokémia, és így tovább.
A szakmai bizottságok három évente megújulnak, és idén – örömteli módon – minden eddiginél több magyar tisztségviselővel gazdagodott az IAU. Az E divízióban Petrovay Kristóf (ELTE FFI Csillagászati Tanszék) az E1 komisszió (A Nap sugárzása és szerkezete), Vida Krisztián (CSFK KTM Csillagászati Intézet) pedig az E4 (A mágneses aktivitás hatása a Nap és a csillagok környezetére) komisszió vezetőségi (un. szervezőbizottsági) tagja lett. A G divízióban Szabados László (CSFK KTM Csillagászati Intézet) a G1 (Kettős és többszörös csillagrendszerek) komisszió vezetőségi tagja, míg Szabó Róbert (CSFK KTM Csillagászati Intézet) a G4 (Pulzáló csillagok) komisszió elnöke lett. Tóth L. Viktor (ELTE FFI Csillagászati Tanszék) pedig a H divízió, tehát a Csillagközi anyag és a lokális univerzum területét összefogó testület vezetőségében fog tevékenykedni, immár második ciklusára készülve.
Az IAU három évente tartja közgyűléseit. A legutóbbi 2018-ban Bécsben volt, a soron következő pedig a tervek szerint Busanban, Dél-Koreában lesz, de a koronavírusjárvány miatt csak 2022-ben. Idén augusztus végén, a virtuális térben került sor az éves „business meeting”-re, ahol a megválasztott bizottságok és tagjaik hivatalosan megkapták mandátumukat. A fenti, szakmai bizottságok mellett Szabó Róbert az IAU legfelsőbb vezetőit támogató Pénzügyi bizottságban is tag lett, ahol a szervezet éves költségvetési terveinek előkészítését, majd végrehajtását ellenőrzik szakmai szempontok alapján, külső pénzügyi ellenőri jelentéseket is figyelembe véve.
Az IAU több mint 12 ezer taggal rendelkezik, ebből 88 magyar. Hazánk nemzeti képviselője Kiss L. László akadémikus. A szervezetnek egyéni és junior tagjai is vannak. A 88-ból 10 magyar junior tag (közülük néhányan már nem Magyarországon dolgoznak). A bécsi IAU-közgyűlésen bevezetett új tagsági forma a tiszteletbeli tagság. Olyanok kapják, akik bár nem szakcsillagászok, mégis különösen sokat tettek a csillagászat és annak népszerűsítése terén. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára személyében magyar tiszteletbeli tagunk is van.
A csillagászat nemzeteken átívelő tudomány, éppen ezért jó érzés látni, hogy a magyar kutatók nemzetközi szervezeti tisztségekre jelölést kapnak, és meg is választják őket. Ily módon is magasra emelik a magyar tudomány zászlaját a nemzetközi porondon. Minden IAU tagnak és megválasztott tisztségviselőnek jó egészséget és jó munkát kívánunk!
Az újonnan megválasztott tisztségviselők névsora az alábbi linken érhető el: https://www.iau.org/news/announcements/detail/ann21041/
