Az amerikai Intuitive Machines magánvállalat második holdszondája sikeresen útnak indult a Hold déli sarkvidékére felszín alatti víz kimutatására. A felszín anyagában levő víz jelenlétet a szonda által a Holdra vitt magyar Puli Space érzékeny műszere is képes lesz kimutatni.
Most csütörtökre virradó éjszaka magyar idő szerint 2025. február 27-én 01:16:30-kor a floridai Kennedy Űrközpontból (Cape Canaveral) sikeresen elindult a Hold felé az amerikai Intuitive Machines magánvállalat második holdszondája (röv. IM-2). Az IM-2 a SpaceX magánvállalkozás Falcon 9 Block 5 hordozórakétájával indult útnak a Kennedy Űrközpont LC-39A (LC: Launch Complex) indítási helyéről. Az IM-2 a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Servives), vagyis kereskedelmi, illetve műszaki magánvállalkozásokkal történt szerződéses kapcsolatrendszere keretében megvalósuló holdprogram része.
A hordozórakéta az IM-2 holdszondán kívül még a NASA mintegy 200 kg tömegű Lunar Trailblazer („úttörő”) szondáját is magával vitte, ami lassú, többszöri pályamódosításokkal mintegy négy hónap alatt ér majd el a Holdhoz és ott alacsony holdkörüli pályára áll és a feladata a felszínen a kőzetekbe beépült víz, illetve felszíni vagy felszín alatti vízjég kimutatása és feltérképezése lenne. Azonban a start után problémák adódtak a Lunar Trailblazer szondával a kapcsolattartásban. Egyébként a „Trailblazer” űrszonda elnevezés a földkörüli pályán keringő amerikai felderítő és megfigyelő műholdakra is alkalmazzák, de a Lunar Trailblazer név egy új holdkutató szonda elnevezése.
Az alábbi NASA videó az IM-2 holdszonda indítását követi végig.
Az IM-2 leszállóegységnek több neve is van: Athena, NOVA-C, PRIME-1 (Polar Resources Ice Mining Experiment-1), vagyis holdi poláris jégfúrási és bányászási kísérlet és tömegspektrométeres összetétel-vizsgálat.
Az IM-2 célja a Hold déli pólusához eddig legközelebbi leszállással a poláris vidék egyik állandóan sötét, a Nap által meg nem világított és fel nem melegített felszínen és a felszín alatt víz keresése.
Két lehetséges leszállóhely közül az egyik fog megvalósulni: vagy a Shackleton-kráter pereme a déli pólus közelében vagy a Mons Mouton, ami távolabb van a pólustól.
A déli pólushoz legközelebbi kráter, a Shackleton- kráter peremén lenne a leszállóhely olyan helyen, ahol még érheti napfény a leszállóegység napelemeit. A szonda még a leszállása előtt egy kis telekommunikációs műholdat bocsát holdkörüli pályára, ami a Földdel való rádiókapcsolatot segíti.
A Shackleton-kráter átmérője 21 km, a mélysége 4,1 km. A kráter a nevét Ernest Henry Shackleton (1874-1922) a híres angol-ír Antarktisz-kutatóról kapta.
A Mons Mouton a Nobile és Malapert kráterek közötti magasabb terület, ami a déli pólustól mintegy 6 fokra van. A terület a nevét Melba Roy Mouton (1929-1990) a NASA alkalmazott matematikusáról kapta 2022-ben.
A legújabb információ szerint a Shackleton-kráter pereménél fog leszállni az IM-2 lander.
A leszállóegység a Micro Nova Hopper vagy „Gracie” nevű holdi „szöcskét” is magával viszi, ami az állandóan sötét Shackleton-kráter belsejébe tud berepülni és ott hidrogént kimutatni és ez alapján a víz mennyiségét is meg lehet határozni. A „szöcske” hidrazin hajtóművel végez majd ugrásokat: felemelkedést és fékezve leszállást.
Egy kis holdjárót is visz az IM-2, ez a Mobile Autonomous Prospecting Platform (MAPP), amely mintegy 5-10 kg tömegű és a legnagyobb sebessége 10 cm/s lesz.
A PRIME 1 felszíni és felszín alatti anyagok összetételének meghatározását végző berendezés, amelynek egy fúrója a jégbe is be tud hatolni: ez a TRIDENT fúró. A jégmintát az MSolo tömegspektrométer elemzi és meghatározza a víz mennyiségét.
A sok műszer és eszköz között egy magyar fejlesztésű vízdetektor is lesz. A magyar Puli Űrtechnológiai vállalkozás (Puli Space Technologies) által fejlesztett tudományos műszer a Hold felszínén az alacsony energiájú neutronokat képes detektálni, és ezáltal a holdfelszín közeli rétegeiben levő hidrogén kimutatható. A műszer neve Puli Lunar Water Snooper (röv. PLWS) és csúcstechnológiával nagyon kis méretűre sikerült elkészíteni: 10 cm × 10 cm × 3,4 cm-es és a tömeg is kicsi, mintegy 40 dekagramm.
10 cm × 10 cm × 3,4 cm-es műszere, a PLWS (Puli Lunar Water Snooper
(Puli Space Technologies).
A vízben levő hidrogén az űrhajósok vízellátását, illetve oxigén ellátását is biztosítja, a hidrogén pedig az űrhajók üzemanyagaként is felhasználható. A Puli PLWS műszere, illetve más műszerei is az Európai Űrügynökség (ESA) holdprogramjaihoz is felhasználhatók lesznek. A vízből kinyert hidrogén és oxigén potenciálisan rakéta-üzemanyagként is szolgálhat a jövőben.
Az IM-2 holdraszállásának tervezett napja 2025. március 6., de a pontos időpont most még nem ismert.
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
CNN (2025.02.26. 09:48 PM EST)
IM-2 Mission (Intuitive Machines)
Mons Mouton (NASA, 2023.02.15.)
Puli Space Technologies (magyar nyelven)
