A bolygók Nap körüli pályájáról és keringéséről Johannes Kepler tudott elsőként helyes képet festeni. Kepler első törvénye kimondja, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán járják körül a Napot, amely ellipszis egyik gyújtópontjában a Nap áll. A törvény minden naprendszerbéli égitestre vonatkozik, ám a holdak ellipszisének egyik gyújtópontjában bolygójuk áll. Kepler második törvénye kimondja, hogy a bolygók keringésük során úgy változtatják pályamenti sebességüket, hogy a belőlük a Naphoz húzott szakasz egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol. Röviden, a bolygók naptávolban lassabban mozognak, mint napközelben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pályamenti mozgás során a perdület (impulzusmomentum) állandó.
Kepler első törvénye
Kepler második törvénye
Kepler harmadik törvénye a bolygók naptávolsága és keringési ideje közt mondja ki az összefüggést, amely szerint, ha a bolygók közepes naptávolságának harmadik hatványából gyököt vonunk, akkor megkapjuk az égitest keringési idejét. Ehhez a távolságot átlagos Nap-Föld távolságban, azaz Csillagászati Egységben kell megadni, a keringési időt pedig évben fogjuk megkapni. A harmadik törvény másképp: a bolygók pálya-félnagytengelyeinek köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint keringési idejeik négyzetei. (Tehát a minél messzebb van a bolygó a Naptól, annál hosszabb a keringési ideje, de az arányosság a megfelelő hatványokon értendő.) Egy naprendszerbeli égitest pályájának pontos megadása ennél azért sokkal bonyolultabb feladat. A pályát hat adattal lehet leírni. Ebből kettő az ellipszis lapultságát és félnagytengelyét, három szög pedig az ellipszis térbeli helyzetét adja meg. Ezek után már csak a pályán mozgó égitest helyét kell megadni, amit például a napközelponton való áthaladás időpontjával tehetünk meg.
Kepler harmadik törvénye
Kepler 3. törvénye (a: pálya félnagytengely, P: keringési periódus)
A Naprendszer égitestjeinek mozgását leíró mennyiségek