A csillagok tömege tulajdonképpen egész életüket meghatározza. Kezdeti tömegük dönti el, hogy végül milyen fejlődési utat járnak majd be. Képesek lesznek-e egyáltalán a hidrogént héliummá alakítani életük kezdetén, ill. hogy életük végén fehér törpék, neutroncsillagok vagy fekete lyukak lesznek.
Mivel a csillagok tömege kg-ban mérve óriási érték, ezért azt a csillagászok a Nap tömegére vonatkoztatva adják meg. A csillagok tömege igen tág határok között mozoghat. A legkisebb csillag tömege a Nap tömegének 8%-a, míg a legnagyobb csillagok tömege elérheti a 100 naptömeget is. A 0,08 naptömegnél kisebb égitestekben nem képes beindulni a hidrogén-hélium fúzió (barna törpék), míg a 100 naptömegnél nagyobbak már nem stabilak. Ezek igen extrém esetek. Általában a csillagok tömege kb. 0,4 és 4 naptömeg közötti.
A csillagok tömegének mérése az egyik legnehezebben megoldható feladat a csillagászatban. Magányos csillagok esetén közvetlenül kivitelezhetetlen. Csak olyan rendszerek esetén tudjuk a tömeget jól megbecsülni, amelyben két csillag kering egymás gravitációs vonzásában egy közös tömegközéppont körül. Itt felhasználhatjuk Kepler III. törvényét (a két tömeg összegét adja), valamint azt, hogy a tömegek fordítottan arányosak a közös tömegközépponttól való távolsággal (a tömegek arányát adja a pályák méretaránya), így az egyes tömegek kiszámíthatók.
Ha a csillagok tömegének függvényében ábrázoljuk a fényteljesítményüket (luminozitás), akkor azt látjuk, hogy a fényesebb csillagok általában nagyobb tömegűek. A 0,1 és 10 naptömeg közötti csillagoknál ez az összefüggés matematikailag így írható fel: L ~ M3,5 azaz a fényesség a tömeg 3,5-ik hatványával egyenesen arányos. Ez a tömeg-fényesség reláció. Természetesen vannak olyan csillagok, melyek nem illeszkednek be ebbe a szabályba. Ilyenek pl. a fehér törpék. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a csillagok nagy részére fennáll ez az összefüggés. Ez hasznos, mert így a magányos csillagok tömegét is ki tudjuk számítani, ha ismerjük az abszolút fényességüket.
Tömeg-fényesség reláció