Két kistávcsöves üstököst lehet megkeresni a nyári égbolton

6642

A C/2023 E1 (ATLAS) és C/2021 T4 (Lemmon) üstökösök már kis távcsővel vagy akár binokulárral is megfigyelhetők a nyári égen. Az ATLAS-üstökös már tavasz óta látszik az északi égbolton, de a valódi kihívást jelentő Lemmon csak augusztusban lesz elérhető az északi félteke észlelői számára – addig érdemes internetes távészleléssel fotózni a déli féltekei robottávcsövekkel.

A C/2023 E1 (ATLAS)-üstökös

2023. március 1-jén fedezték fel a dél-afrikai Southerland Obszervatórium 0,5 méteres Schmidt-távcsövével készített CCD felvételeken. Ez az obszervatórium az ATLAS (Asteroid Terrestrial-Impact Last Alert System), vagyis a Földdel ütközési pályán levő kisbolygókra való utolsó figyelmeztetési lehetőséget adó égboltfelmérő program egyik megfigyelő állomása. A felfedezéskor a Virgo (Szűz) csillagkép csillagai között mozgott és az első felvételen becsült látszó fényessége mintegy 18,8 magnitúdó volt. A legkorábbi felvétel, amelyen az üstökös azonosítható volt, 2022. december 25-én készült. A rendelkezésre álló adatokból meg lehetett határozni az üstökös pontos pozícióit és pályáját.

A NASA JPL pályaadatai szerint a C/2023 E1 (ATLAS) üstökös olyan ellipszispályán kering a Nap körül, amelynek excentricitása 0,946, fél-nagytengelye pedig 19,35 CSE. Az üstökös 2023. július 1-jén került napközelbe 1,02 CSE-re központi csillagunktól, naptávolban pedig 37,67 CSE-re távolodik el tőle, vagyis túl a Neptunusz pályáján. Az üstökös pályasíkja 38,1 fokos szöget zár be a földpálya síkjával, keringési ideje 85,13 év. A C/2023 E1 (ATLAS) a pályája alapján a Halley típusú üstökösökhöz tartozik. A felfedezésekor a Naptól 2,102 CSE-re volt a napközelségéhez közeledőben és 1,189 CSE-re volt a Földtől.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstökös 2023. augusztus 18-án lesz földközelben 0,364 CSE-re, azaz mintegy 56 millió km-re bolygónktól.

Az alábbi animáció az üstökös mozgását mutatja a belső Naprendszerben a napközelsége környékén, amikor a Földről az északi féltekéről nézve magasan lesz.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstökös mozgása a Nap közelében 2023. május – október közötti időszakban. (Unistellar).

A C/2023 E1 (ATLAS) legnagyobb látszó fényessége közel +8 magnitúdó volt, ami binokulárral vagy kis távcsővel való megfigyelését lehetővé tette, A legnagyobb fényességét napközelsége után, 2023. július első felében érte el, amikor az Ursa Minor (Kis Medve) csillagképben járt.

Az alábbi két térképen az égi útja látható, ahogy a déli égboltról feljött az északi égre 2023. január 1-től és ott marad 2023. augusztus 19-ig.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstökös látszó égi útja a csillagok között 2023. január 1-je és 2023. augusztus 19-e között: a Virgo (Szűz), Coma Berenices (Bereniké Haja), Canis Venatici (Vadászebek), Ursa Maior (Nagy Medve), Draco (Sárkány), Ursa Minor (Kis Medve), Camelopardalis (Zsiráf), majd ismét Ursa Minor (Kis Medve), majd ismét Draco (Sárkány), Cepheus (Kefeusz), Cygnus (Hattyú) csillagképek között (Seiichi Yoshida).

A nyár végétől a tél elejéig 2023. augusztus 9. és 2023. december között a Cepheus – Cygnus vidékéről lassan ismét a déli égboltra vándorol.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstökös látszó égi útja a csillagok között 2023. augusztus és 2023. decembere között: a Cepheus (Kefeusz), Cygnus (Hattyú), Pegasus (Pegazusz), Aquarius (Vízöntő), Sculptor (Szobrász), majd ismét Aquarius (Vízöntő) csillagképekben (Seiichi Yoshida).

Az üstökösnek nagyon szép zöld színű gázkómája látszik a felvételeken, ami a kétatomos szénmolekula (C2) sugárzásától ered. Sötét égboltról, hosszú expozícióval készített felvételeken pedig már az ioncsóvája is megfigyelhető.

Az égitestről eddig már magyar amatőrcsillagászok is több szép felvételt készítettek.

A C/2023 E1 (ATLAS) üstökösről Sebestyén Attila (Csongrád) által 2023. június 13-án 21:06 – 21:48 UT között készített felvétele, Az üstökös a Sárkány (Draco) csillagai között tartózkodott. A műszer egy SW 150/600 mm-es Newton asztrográf volt egy korrektor-reduktorral (F3,5), az eredő fókusz 518 mm volt, ZWO IR/UV block szűrővel, Player One Uranus C (IMX 585) kamerával. A bemutatott kép 40 darab, egyenként 60 s expozícióval készült felvételből lett összeállítva (MCSE).

A C/2021 T4 (Lemmon) üstökös

A C/2021 T4 (Lemmon) üstököst 2021. október 7-én fedezték fel az arizonai Mount Lemmon Obszervatóriumban a földközeli kisbolygók keresése céljából létrehozott Lemmon Égboltfelmérés (Lemmon Survey) program keretében, az obszervatórium 1,5 méteres tükrös távcsövével. A felfedezésekor a kis égitest látszó fényessége mintegy 20,2 magnitúdó volt és a Taurus (Bika) csillagképben tartózkodott. A felfedezést megelőző korábbi felvételeket is találtak, amelyeken az új üstökös azonosítható volt. A rendelkezésre álló felvételekből meghatározták az üstökös pozícióit és a pályáját.

A C/2021 T4 (Lemmon) üstökös nagyon elnyújtott ellipszis alakú pályán, az Oort-felhő távoli részéből közeledik a napközelsége felé, amelyet 2023. július 31-én ér el. A NASA JPL pályaadatai alapján a pálya excentricitása 0,99998 és 1,48 CSE távolságban lesz legközelebb a Naphoz, vagyis a Föld és Mars pályái közötti naptávolságban. Az üstökös pályasíkja 160,7 fokos szöget zár be a földpálya síkjával, ami azt jelenti, hogy a kis égitest retrográd pályán, a nagybolygókkal ellentétes irányban kering. A 90 foknál nagyobb pályahajlás definíció szerint retrográd pályát jelent, valójában 19,3 fok a két sík hajlásszöge egymáshoz képest.

A C/2021 T4 (Lemmon) a 2021. október 7-i felfedezésekor a Naptól 7,171 CSE-re, a Földtől 6,463 CSE-re volt a napközelsége felé közeledő pályaszakaszon.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 20230711_Ket_nyari_ustokos_8.jpg a fájlnév
Az üstökös retrográd keringési irányú, a pályán való mozgásának irányát nyíl jelöli (bal oldalon). Az oppozíció irányát piros egyenes szakasz mutatja (július közepe). Az üstökös a földpálya síkja alól jön fel az földpálya síkja feletti északi féltérbe július végén (EarthSky.org, 2023.06.04.).

A C/2021 T4 (Lemmon) mostani napközelsége után megváltozott pályán fog keringeni a Nap körül. Ez azt jelenti, hogy a mostani, a belső Naprendszerben tett látogatása következményeképp a nagybolygók tömegvonzásából adódó zavaró hatásai következtében az üstököspálya naptávolpontja közelebb kerül a Naphoz.

Az égi vándor 2023. július 20-án került földközelbe, amikor mintegy 0,541 CSE (közel 81 millió km) távolságban volt bolygónktól és ekkor 1,491 CSE-re a Naptól, a július 31-én bekövetkező napközelségéhez közeledőben. Ekkor még a Telescopium csillagképben volt, mintegy -55 fokos deklináció körül. A nap- és földközelsége környékén várható a legnagyobb látszó fényessége, amely az előrejelzések szerint elérheti a +8 magnitúdót, így akár binokulárral vagy kis távcsővel is megfigyelhető. Magyarországról csak augusztus 10-étől éri el a Skorpiótól nyugatra elhelyezkedő Lupus csillagképet, de akkor még nagyon alacsonyan lesz a szürkületben. A Lupus után a Libra (Mérleg) csillagképben fog sokáig időzni az ősz folyamán a jövő év elejéig. Augusztus után az üstökös egyre halványodik és szeptemberre már 10-11 magnitúdóig csökken a fényessége.

A C/2021 T4 (Lemmon) üstökös látszó égi útja a déli égboltról az északira (Seiichi Yoshida).

Azaz a C/2021 T1 (Lemmon) bár augusztusban még fényes lesz a kis távcsövek számára, de az alacsony látóhatár feletti helyzete, illetve az égterülethez egyre közelebb kerülő Nap miatt kihívást jelent a megfigyelése. A C/2023 E1 (ATLAS) megfigyelésre sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint a C/2021 T4 (Lemmon).

Júliusban már igen szép felvételeket készítettek az C/2021 T4 (Lemmon) üstökösről, amelynek zöld színű gázkómája igen látványos volt. Ezekből a képekből mutatunk be egyet, amelyen az üstökös a 10,4 magnitúdójú IC 5267 lencse alakú galaxis közelében látszik a Daru (Grus) csillagképben még a déli égbolton.

A C/2021 T4 (Lemmon) üstökös látványos zöld gázkómával az IC 5267 galaxis közelében látható Eliot Herman 2023. július 11-én készített felvételén (Universe Today, 2023.07.25.).

A C/2021 T4 (Lemmon) üstökösről eddig készített felvételek gyűjteménye a British Astronomical Association fotógalériájában található.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

C/2023 E1 (ATLAS):

C/2021 T4 (Lemmon):

Hozzászólás

hozzászólás