• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál

    Tíz éves a SOHO napszonda







    A NASA és az ESA közös űreszköze 1995. december 2-án startolt, majd
    elfoglalta a bolygónktól 1,5 millió kilométerre, a Nap felé
    elhelyezkedő Lagrange-pont közelében lévő megfigyelési helyét. Itt napi
    24 órában, zavaró tényezőktől mentesen tanulmányozhatja központi
    csillagunkat.

    A mára sikertörténetként emlegetett
    SOHO működése nehézségekben is bővelkedett. A legkritikusabb
    időszak 1998 júniusában volt, amikor a földi irányítók elveszítették
    vele a kapcsolatot. 1998 novemberére az összeköttetést sikerült
    helyreállítani, azonban nem sokkal később a szonda utolsó giroszkópja
    is felmondta a szolgálatot. Ennek ellensúlyozására a berendezés térbeli
    stabilitásának biztosításához a giroszkópokat kiváltó új szoftvert
    írtak és töltöttek fel a szondára. 2003 júniusában a fő antennájával
    kapcsolatban is felmerült egy súlyos probléma, ami után az adatok
    közvetítését a kisebb teljesítményű antenna vette át. A SOHO
    megfigyelési alapján tett felfedezések és előrelépések közül a
    legfontosabbak:

    • Az űr-időjárást pontosabban megismerhettük,
      és fejlődött a napszél által a Föld közelében, bolygónk mágneses
      terében kiváltott jelenségek előrejelzése, amelyeknél közel három napos
      időelőnnyel számolhatunk. Ez a rádiókommunikációt, illetve az
      elektromos energiát továbbító rendszerek üzemeltetését tette
      biztonságosabbá, emellett megbízhatóbbá vált a földkörüli pályán
      végzett űrséták tervezése.
    • A SOHO részletes megfigyeléseket
      végzett a Nap konvektív zónájában zajló mozgásokról, és több esetben
      rámutatott a fotoszférában megfigyelhető jelenségekkel fennálló
      kapcsolatra.
    • Egy speciális eljárás segítségével a Nap
      túloldalán zajló jelenségekről is azonnal képet kaphatunk, igaz, csak
      gyenge felbontással.
    • Segített megismerni azt a mechanizmust,
      amelynek keretében a fotoszférából kiinduló mechanikai és mágneses
      hullámok a napkoronát millió fokos hőmérsékletre hevítik.
    • Rámutatott,
      hogy a koronakitörések keretében mekkora anyagtömegek hagyják el
      csillagunkat, amelyek aztán bolygónk magnetoszféráját eltalálva komoly
      mágneses viharokat okozhatnak.
    • Segített a Nap teljes
      energiakibocsátásának, és az ultraibolya tartományban kisugárzott
      energia nagyságában bekövetkező változásoknak a meghatározásában, újabb
      támpontokat adva a Nap működését leíró modellek finomításához.
    • Kimutatta, hogy a koronalyukak a legfontosabb régiók a napszél nagysebességű komponenseinek létrehozásában.
    • Az
      interneten keresztül ingyenesen hozzáférhető felvételei segítségével
      közel 1000 üstököst fedeztek fel műkedvelők és szakemberek.

    Montázs a SOHO elmúlt 10 évben készült felvételeiből (SOHO, NASA GSFC)

    A
    program sikerét jellemzi, hogy az adatok feldolgozásában több mint 3200
    kutató vett részt eddig, 140 doktori disszertáció és 2300 cikk
    született a SOHO eredményeinek felhasználásával. Több tízmillió
    felvételt rögzített a szonda, és 16 terabyte információt sugárzott a
    Földre. Az eredetileg két év élettartamra tervezett berendezés az
    előirányzott feladatait messze túlteljesítve napjainkban is jól üzemel.
    Ez lesz az első űreszköz, amely a világűrből folyamatosan végigkövethet
    egy teljes 11 éves napciklust.

    További információk a SOHO honlapján.

    Ez a bejegyzés Nap kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul