Meglepő eredményekkel zárult a NASA Curiosity marsjárójának legutóbbi mérése: a küldetés eddigi legmagasabb metántartalom-értékét, körülbelül 21 ppbv-t (parts per billion units by volume) mérte. 1 ppbv azt jelenti, hogy ha veszünk egy egységnyi térfogat levegőt a Marson, akkor annak a térfogatnak az egymilliárdod része metán.
Az eredmény a rover Sample Analysis at Mars (SAM) lézerspektrométeréből származik. Az érték pedig azért ilyen izgalmas, mert a Földön a metán egyik fontos forrása a mikrobiális életformák aktivitása. Keletkezhet azonban szenes kőzetek vagy szén-dioxid gáz és víz reakciója során is, ha a hőmérséklet megfelelő. A Curiosity nincs felszerelve a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kizárólagos bizonyossággal megmondhassa, mi a metán forrása, illetve, hogy a Gale-kráteren belüli lokális forrásból származik-e vagy a bolygón máshonnan.
„A mostani méréseinkkel nem lehet megállapítani, hogy a metán biológiai vagy geológiai eredetű, ősi vagy modern.” – mondta a SAM vezető kutatója, Paul Mahaffy (NASA). A Curiosity kutatócsoportja a misszió során már több alkalommal detektált metánt, korábban megjelent tudományos publikációkban pedig azt is dokumentálták, hogy a gáz háttérszintje látszólag évszakosan emelkedik és csökken. Hirtelen megugró metánértékeket is feljegyeztek, de egyelőre keveset tudni arról, hogy ezek az átmeneti „felhőcskék” (transient plumes) mennyi ideig maradnak fent, illetve miért térnek el az évszakos mintázattól.
A SAM csoport különféle kísérleteket szervezett a hétvégére, hogy több információt szerezzenek erről a jelenségről, mely szintén lehet a fenti átmeneti jelenség egy újabb példája. Bármit is találnak, még ha az éppen a metán hiánya is, kontextusba fogja helyezni a friss méréseket.
A Curiosity kutatóinak időre van szükségük, hogy ezeket a nyomokat analizálják és még több metán-megfigyelést végezzenek. Ahhoz is idő kell, hogy más kutatócsoportokkal együttműködjenek, többek közt az ESA Trace Gas Orbiter keringőegységével, mely már kicsit több mint egy éve végzi méréseit és eddig nem detektált metánt. A felszíni és a marskörüli pályán keringő egység méréseit összevetve lokalizálhatók lehetnek a gáz forrásai, és megismerhető, mennyi ideig marad meg a légkörben. Ez megmagyarázhatja azt is, miért ilyen eltérőek a Curiosity és a Trace Gas Orbiter metánra vonatkozó mérési eredményei.
Forrás: NASA JPL
