A Hédervári-kráter

2281

A magyarok közül keveseknek adatott meg, hogy krátert nevezzenek el róluk a Holdon. Ezen kevesek egyike Hédervári Péter, akinek lakóházán emléktáblát avatnak november 13-án.

Papp András, Veszprémvarsány

Dr. Hédervári Péter (1931-1984) az egyik legjobb tollú csillagászati népszerűsítő írónk volt. Emléktáblájának ünnepélyes felavatására kerül sor november 13-án 14.30-kor, a Göncöl Alapítvány és a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat jóvoltából, Hédervári Péter egykori lakhelyén, az Árpád fejedelem útja 40-41. szám alatt. A krátert 1994-ben nevezte el Héderváriról a Nemzetközi Csillagászati Unió, korábbi elnevezése Amundsen A volt.

2008w46-nagy
A nehezen észlelhető Hédervári-kráter a Hold déli pólusa közelében. Az alakzatot a felvétel nagyobb változatán külön is jelöljük.

Hédervári Péter egyike azon kevés magyaroknak, akikről krátert neveztek el a Holdon. Ám a közel 70 km-es kráter megtalálása nem egyszerű feladat, a Hold déli pólusához való közelsége miatt. Csak akkor lehet esélyünk, ha a szélességi libráció értéke legalább -5º, vagyis a Hold a déli pólusát fordítja felénk. Így volt ez 2008. február 16-án is, amikor Papp András Veszprémvarsányból a 127/1200-as GPU refraktorával és a Philips PCV840k webkamerájával egy gyönyörű mozaikfelvételt készített a Hold déli pólusának a környékéről. Eredeti célja a mozaiktechnika kipróbálása volt, egy későbbi teljes holdmozaik elkészítése reményében. A –8-fokos hidegben azonban nem könnyű az alulöltözött amatőrcsillagászok élete, ahogyan András be is számolt erről: „Rettentő hideg van, melegebben kellett volna öltöznöm, hogy további képeket készíthessek, most a hideg győzött. A légköri nyugodtság szenzációs, a Hold nagyon magasan van a horizont felett. Nincsenek füstölgő kémények a fényútban.”

A kitűnő felvételen egy vékony fekete csíkként látszik a Hédervári-kráter, a 114 km-es Demonax-tól délre.

Hozzászólás

hozzászólás