A Nap korongja az infravörös, 850nm körüli kalcium II triplett sávjaiban.
Váradi Nagy Pál, Kolozsvár
Továbbra is kuriózumnak számít a Napot infravörösben mutatni, de úgy, hogy az a kalcium K vonal képére emlékeztessen. A helyzet ugyanis az, hogy 850 nanométeres sávszűrő nincs az amatőr csillagász piacon, ilyen szűrőt nem kínál egyik gyártó sem, így a kalcium II triplett — 849,8 nm, 854,2 nm és 866,2 nm vonalak — elérhetetlen csillagász-bolti eszközökkel. És egyébként is, a kalcium K viszi a pálmát: jobban megmutatja „ugyanazt”, tehát felvetődik a kérdés, hogy minek. Másfelől, talán véletlen egybeesés, az iparban sok helyütt használatos a 850 nanométeres infravörös hullámhossz. Találunk rengeteg LED-et, infravörös lézert ezen a hullámhosszon, machine vision és mindenféle kutyafüle, így magától értetődik, hogy sávszűrő is van.
Nem épp csillagászati igénnyel készült, és túl széles a sáv is (200 Å szemben például a Lunt 2,4 Å moduljával), de mégiscsak kb. 100x olcsóbb, mint egyedi darabot rendelni egy optikai gyártótól. A mostani képemben a következők számítanak újításnak a korábbi próbálkozásokhoz képest. Lencse helyett tükrös távcsővel készült, a szűrők üvegelemein kívül nincs a fényútban potenciálisan torzító/szóró üveg, illetve a további szűrők a fény intenzitását és a sávon kívüli vágást (OD > 5) hivatottak elősegíteni. A kameráról annyit, hogy a 178MM és a 183MM szenzorok pixelhálót mutatnak vörösben és infravörösben (ez egy a gyártó által is elismert, de máig nem javított és gyatrán dokumentált probléma), és a pixelháló az alacsony kontraszt esetén kiváltképp rossz hatással van az illesztésre, ám az 533MM majdnem hibátlanul teljesít.
