Az új üstökösről

286

Azoknak, kik az elmúlt napokban a Hattyú csillagképből jönni látszó és Delta Akvaridáknak nevezett hulló csillagokat észlelték, nem kerülhette el a figyelmét a Gönczölszekerében feltűnt új üstökös, melynek fényerőssége egy harmadrangú csillagéval vetekszik. Az élesszemű türelmes megfigyelő továbbá azt is láthatta, hogy ez az új égi jelenség már rövid két óra múlva helyét tetemesen megváltoztatja, mint az üstökösök teszik, melyek rettenetes gyorsasággal száguldozzák be a végtelen űrt. A világűr eme hirtelen felbukkanó, de gyorsan el is tűnő vándorait – sokáig rendszertelennek tartott megjelenésükkel és kifürkészhetetlen sajátságaikkal – a legnagyobb titokszerűség övezte. Mi sem természetesebb, mint hogy a miszticzizmus korában – mikor még a természettudományok nem állottak azon fokon, hogy e különös égi tünemények helyes magyarázatát adhatták volna – a legképtelenebb dolgokat tulajdonították neki. Nem egyszer megtörtént, hogy egy-egy nevesebb asztrológus, csillagjós, végenyészetet hirdető jövendölésével rettegésbe hozta az egész emberiséget.

az_uj_ustokosrol_11A mai asztronómia egészen más megvilágításban tünteti fel eme egykor háborút, pusztulást és múlást jelentő érdekes égi jelenségeket. Tudjuk igen jól, hogy az üstökösök a mily meglepő és gyakran félelmet gerjesztő megjelenésűek is, mégis egészen ártalmatlanok, mert laza tömegük semmiféle észrevehető változást a bolygókon és azok pályáján elő nem idéz, sőt ellenkezőleg épen ez utóbbiak zavarják meg mozgásaikban az üstökösöket s változtatják pl. parabolikus pályájukat elliptikussá. A most látható üstököst Borelli pillantotta meg először Marseilleben a junius 21-éről 22-ikére virradó éjjel. Eleinte a Hattyú képében volt látható, mint hetedrendű csillag, később már a Sárkányban, míg most már a Nagy-gönczöltől délfelé szabad szemmel tisztán kivehető. Pályája az eddigi megfigyelések szerint parabolikus s jelenleg a nap felé tart, csóvája pedig folyton nagyobbodik, tömege oly laza, hogy – miként az Ó-Gyallán julius 28-án este 11 órakor készített s mellékelt rajzomon látható – még egy negyed-, ötödrendű csillag is látszik rajta. (Az ábrán az üstökös magjától kissé balra felfelé egy fekete pont jelzi az áttetsző csillagot.)

az_uj_ustokosrol_22Ugyanez nap estéjén dr. Konkoly Thege Miklós, az itteni csillagda neves igazgatója spektroszkopiai vizsgálat tárgyává tette az üstököst s úgy találta, hogy ennek anyaga is, mint rendesen, túlnyomóan szénhidrogén gázokból áll. A spektrumban a szénhidrogén vonalak feltűnő szépen voltak láthatók. A mint naprendszerünkben körútját elvégezte, 60,000 km hosszú csóvája ismét kisebbedni fog, míg végül teljesen eltűnik szemünk elől, hogy más, a mienknél talán hatalmasabb naprendszerekben folytassa kalandozásait.

Massány Ernő

A Vasárnapi Ujság 1903/32. számában megjelent írás másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás