Csillagászati jellegű szavaink a schlägli magyar nyelvemlékben

1977

Ezeket a különösnek látszó szavakat olvashatjuk: bica, búza few, bwlen, chet hal, cos, del, dizo hal, eb, eg, est hug, estwel, ew, ezek zel, farcas, fel hod, feld, fenes hug, fenesseg, fias tik, hadi vth, hal, hate, haynal, heth, heya, ho, hod zeges, hold, hollo, holual, holvalbani világ, hug, hugbaneze, iazol, ikeres germek, istek, istekes, kaza hug, kechke, kigo, lanth, lo, magas men, magas, medue, men, meney, nap haza, nap kelth, nap nugath, nap, nyal, orozlan, pohar, rak, sarcan, telyes hod, tizes eg, verefen, vilag, vilagy, vizi kigo, vyhod, zeker hug, zeker vezetw, zem fen, ziz. Milyen szavak ezek? Még magyarnak sem tűnnek, nemhogy csillagászatiaknak! Pedig e szavak magyar kifejezéseket rejtenek, némelyiket még talán értjük, sokukat már nem. Hiszen nagyjából 600 évvel ezelőtt írták le ezeket a szavakat.

A latin-magyar szójegyzéket Felső-Ausztriában, Schlägl falu premontrei rendházának könyvtárában találták 1890-ben. Szamota István 1893 nyarán vizsgálta meg a nyelvemléket. A kódex 14 lapján 2271 latin szó sorakozik, a szavak többsége fölé odaírták az annak megfelelő magyar szót. 2140 magyar szavával a legterjedelmesebb szójegyzékünk. A szójegyzék 1400 és 1410 közötti, valószínűleg 1405 körül készülhetett.

Ebben a vékony könyvben találhatjuk: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Az eredeti kéziratból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Szamota István. Budapest, 1894. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 111 p., 8 t. Szamota István előszava 1893. nov. 8-án kelt Budapesten. A csillagászati jellegű magyar szavaink eredetéhez fontos forrás. Ilyeneket főleg a szójegyzék az első – 1. Deus (Isten) – és a második – 2. Mondus (Világ) – fogalmi csoportjaiban találunk a 12-15. oldalon.

Magyar szavakat korábbi nyelvemlékeinkbe is beleszőttek a latin szövegekbe (A Tihanyi Apátság alapítólevele, Anonymus krónikája, A Váradi Regestrum, Pray Kódexben a Halotti beszéd és könyörgés, Löveni Kódexben az Ómagyar Mária siralom), de az ottani magyar szavak jelentése csak a szövegkörnyezetből fejthető meg, így még nyelvészeink is vitába szállnak egymással. Viszont egy latin szójegyzék szavai egyértelműek és így a mellé írt magyar szó jelentése is világos. Természetesen azt nem tudjuk, hogy akkor hogyan ejtették ki, csak azt, hogy hatszáz évvel ezelőtt miként írták le a magyar kifejezést – latin betűkkel – magyarul. Ezt a szójegyzéket már orvosi szemmel is vizsgálták: több mint 150, az emberi testtel kapcsolatos (anatómiai) szó van benne. A botanikusok pedig 189 növénynév megnevezését találták benne. Ideje, hogy csillagászati szemmel is megnézzük!

A most leírt listánkban az egyenlőségjel előtt álló szó a szószedet latin szava, az egyenlőségjel utáni szó a szószedet 1405-ös magyar szava. Íves zárójelbe Szamota István 1894-es megjegyzése, majd az ő tanulmányában a szó sorszáma került. A szögletes zárójelben a 2014-es megjegyzésünk áll. Néha kellett mai magyarázat, mert az eltelt 120 év alatt is változott a magyar nyelv és latinul is jóval kevesebben értenek már.

A körülöttünk és fölöttünk lévő világgal kapcsolatos szavak:

Mondus, seculum, vrbs = vilag (világ) 114., 116., 118.

mundanus, secularis = vilagÿ (világi) 115., 117.

Celum = men (menny) 44. [ég]

celestis = meney (égi, mennyei) 45.

olimphus = magas men (magas menny, Olympus) 47.

aer, eter = eg (ég) 49., 50. [levegő, levegőég]

empireum = tizes eg (tüzes ég, empyrium) 48. [hetedik mennyország]

Terra = feld (föld) 687.

 

Az égitestekkel kapcsolatos szavak:

Sol = nap 53. [Nap, mint égitest]

luna = hold 54. [Hold, mint égitest]

plenilunium = telyes hod (teljes hold) 60. [telihold]

semilunium = fel hod (fél hold) 59.

cincia, nouilunium = vÿhod (újhold, Cynthia = Diana, a hold istennője) 56., 57.

eclipsis = hod zeges (hold szegés) 58. [fogyatkozás, holdfogyatkozás]

zodiacus = nap haza (nap háza) 132. [nap égi útja a zodiákusban (az állatövben)]

planeta = — 64. [a latin planeta szó – bolygó – a jegyzékben van, de nem volt magyar megfelelője, vagy a szójegyzék írója nem ismerte]

 

A csillagot jelentő régi magyar szót tartalmazó szavak:

Stella, astrum = hug (húgy) 61., 63. [“csillag” értelemben, mert annak nagyon régi magyar megfelelője még a “húgy” volt]

vesperus = est hug (est húgy) 69. [esti csillag]

lucifer, venus = fenes hug (fényes húgy) 67., 68. [fényes csillag]

plaustrum = zeker hug (szekér húgy) 70. [szekér csillag, valószínűleg a Göncöl-szekér]

adartica = kaza hug (kasza húgy, arcticus = északi, arctos = göncölszekere, aparctias = északi szél) 71. [kasza csillag, kaszás csillag]

astronomus, astrologus = hugbaneze (húgybanéző) 65., 66. [csillagbanéző]

 

Az égtájakat jelölő szavak:

oriens, orientalis = nap kelth (nap kelet) 125., 126. [kelet, mint irány]

occidens, occidentalis = nap nugath (nap nyugat) 127., 128. [nyugat, mint irány]

meridies, meridionalis = del (dél) 129., 130. [dél, mint irány]

Septentrionalis = ezek zel (északi szél) 131. [ebből adódik az északi szó: “ezek”, mint irány]

 

Az időméréssel kapcsolatos szavak:

annus = ew (év) 119.

mensis = ho (hó) 120. [hónap]

septima, ebdomada = heth (hét, septimana) 121., 122. [időtartam]

dies = nap 124. [időtartam]

 

A napszakokkal kapcsolatos szavak:

aurora = haynal (hajnal) 141.

mane = holual (holval) 142. [a reggelt jelentő “holval” középkori magyar szó 1894-ben még ismert volt, mára már elfelejtődött]

manius lux = holvalbani világ (holvalbani világ) 143. [a reggeli fény értelmű kifejezésben a fény helyett a világ szó áll]

sero, vesper = estwel (este) 133., 134.

 

Más napszakok csak latinul vannak a jegyzékben, a magyar szó nincs ott:

nox = — 136. [éjszaka]

nocturnus = — 137. [éjszakai]

medianox = — 139. [éjszaka közepe, éjfél]

Crepisculum = — (crepusculum) 138. [szürkület]

 

Egyéb csillagászattal kapcsolatos szavak:

Galaxia = hadi vth (hadiút, milchweg) 2088. [galaxis, országút, hadak útja, tejút sávja értelemben]

septemstilium = fias tik (fiastyúk, zeuensterne, siebensterne) 2089. [csillagászati értelmű Fiastyúk, hétcsillag]

presepe = iazol (jászol) 1068.

spica = búza few (búzafő) 968.

comes = istek (üstök, coma) 294. [haj]

comatus = istekes (üstökös) 295. [hajas, bozontos]

polus = magas 46. [pólus]

clarus = fenesseg (fényesség) 144.

radius = verefen (verőfény) 55. [sugár, fénysugár]

pupilla = zem fen (szemfény) 312. [a fény szó itt fen formában van]

Az 1400-as évekbeli jegyzékben a csillagképek nincsenek felsorolva. Viszont az a 48 csillagkép, amelyeket Ptolemaiosz az Almagesztjében jegyzékbe vett és (ezeket és csakis ezeket) a középkori ember is ismerhetett: nagyobbrészt mégis a jegyzékben vannak. Persze nem csillagképként, hanem mint (általában) az állatok nevei. Érdekes lehet, hogyan jönnek elő ezek latinul és ősi magyar nyelven megnevezve [zárójelben a csillagkép mai hivatalos latin és magyar neve].

 

aquilla, aquila = heÿa (héja) 1749. [Aquila, Sas]

aries = cos (kos) 1424. [Aries, Kos]

auriga = zeker vezetw (szekérvezető) 1330. [Auriga, Szekeres]

cancer = rak (rák) 807. [Cancer, Rák]

canis = eb 1464. [Canis Major, Nagy Kutya és Canis Minor, Kis Kutya]

capra = kechke (kecske) 1428. [Capricornus, Bak]

centaurus = bwlen (bölény) 1634. [Centaurus, Kentaur]

cete = chet hal (czethal, cetus) 821. [Cetus, Cethal]

corvus = hollo (holló) 1776. [Corvus, Holló]

crater = pohar (pohár) 1522. [Crater, Serleg]

cignus = hate (hattyú) 1753. [Cygnus, Hattyú]

delphin = dizo hal (disznóhal) 788. [Delphinus, Delfin]

draco = sarcan (sárkány) 1688. [Draco, Sárkány]

equus = lo (ló) 1351. [Equuleus, Csikó]

gelinellus, gemellus = ikeres germek (ikres gyermek) 229. [Gemini, Ikrek]

anguis, idrus = vizi kigo (vízikígyó) 1693., 1694. [Hydra, Északi Vizikígyó]

leo = orozlan (oroszlán) 1627. [Leo, Oroszlán és Leo Minor, Kis Oroszlán]

luctina, lutana = lanth (lant) 2012. [Lyra, Lant]

lupus = farcas (farkas) 1645. [Lupus, Farkas]

piscis = hal 781. [Pisces, Halak és Piscis Austrinus, Déli Hal]

missile = nÿal (nyíl) 616. [Sagitta, Nyíl]

scorpio = — 1733. [Scorpius, Skorpió] [a latin scorpio szónak nem volt magyar megfelelője, vagy a szójegyzék írója nem ismerte – igaz ma is skorpió a neve]

serpens = kigo (kígyó) 1690. [Serpens, Kígyó]

tauro, taurus = bica (bika) 1416. [Taurus, Bika]

vrsus, vrsa = medue (medve) 1641, 1642. [Ursa Major, Nagy Medve és Ursa Minor, Kis Medve]

virgo = ziz (szűz) 273. [Virgo, Szûz]

Ilyen szavakat használtak és a csillagászattal is kapcsolatos szavakat így írtak le középkori őseink 600 évvel ezelőtt!

Utóiratként egy formai megjegyzés. Az 1405 körüli latin-magyar szójegyzékben és az 1894-es nyomtatásban is, négy szónál egy különleges betűt alkalmaztak, az: ÿ jelet, azaz egy y-betűre rakott kettőspontos jelet. Ezek: vÿhod, vilagÿ, heÿa, nÿal. Ezek mai nyomdai vagy internetes közlés esetén zavart okozhatnak, így esetleg: vyhod, vilagy, heya, nyal formában átírhatóak. Ugyancsak különleges betű ez: ä, azaz az umlautos á, amelyet a német nyelv használ és a szójegyzék elnevezésében szerepel: schlägli, Schlägl.

Hozzászólás

hozzászólás