Valószínű az is, hogy asztrológiai/alkímiai eredetű a bolygók és a fémek összekötése, de úgy olvastam, hogy már a fényes középkorban is, nemcsak a végén (vö. Odo Mechanicus, XIII.sz.). Namost: Ha távolabbról közelítünk a földcentrikus világkép ben, akkor Szaturnusz-Jupiter-Mars-Nap-Vénusz-Merkúr-Hold sorrendet kapunk. A nap óráit számlálgatva, mert talán innen indult a rendszer, s az első nap első órájának jegyét a Szaturnusszal azonosítva a következő ciklust kapjuk:
1 2 3 4 23 24
1. nap Sat Jup Mar Nap ….. Jup Mar
2. nap Nap Ven Mer Hold ….. Ven Mer
3. nap Hold Sat Jup Mar ….. Sat Jup stb.
A ciklus hét nap múlva ismétlődik. A napokat az első óra jegyével jelölhetnénk, ekkor ugyanis a sorrend (alul a francia-újlatin):
Sat Nap Hold Mar Mer Jup Ven
Sabbat SUNday MO(o)Nday Tuesday Wednesday Thursday Friday
samedi dimanche LUNdi MARdi MERCREdi JEUdi VENdredi
Innen (talán) az újlatin eredetű névsor. A héberek egyébként számozták a napjaikat, s ennek nyomai fellelhetők a latin liturgiai, a portugál és a szláv nyelvekben:
magyar
portugál jelentés
orosz jelentés
hétfő
segunda-feira az ünnep másnapja
ponyigyelnyik a nem-csinálás utáni
kedd
terca-feira harmadnapja
vtornyik a második
szerda
quarta-feira negyednapja
szreda középső
csütörtök
quinta-feira ötödnapja
csetverg a negyedik
péntek
sexta-feira hatodnapja
pjatnyica az ötödik
szombat
sabado sabbat
szubbota sabbat
vasárnap
domingo az Úr napja
voszkreszenyie feltámadás
(2000. július 13.)
