Kármán kráter
Átmérõ: 90 km
Szélesség: 46.5° D
Hosszúság: 59° K
Kármán Tódor
1881. május 13- án született Budapesten. Szülei élénk társasági életet éltek, ahol az ifjú Kármán már hat évesen kitûnt ötjegyû számok fejben történõ összeszorzásával. Bár a matematika iránt mindig is fogékony volt, apja aggodalommal figyelte a számok felé mutatott szeretetét. Éppen ezért a gyakorlatiasabb, a mindennapi élethez közelebb állópálya felé tereli s javaslatára kerül 1898- ban a Mûegyetem Gépészkarára.
A matematika ismeretek mellett Bánki Donáttól tanult a legtöbbet aki az empirikus szabályok ellenzõjeként igyekezett valamennyi természeti jelenséget tudományos alapokon magyarázni. Kitûnõ minõsítésû oklevelének megszerzése után elõször Bánki és Schimanek Emil vezetése mellett a Ganz gyár kutatómérnökként a dugattyús gépek szelepeinek csattogását vizsgálja mind elméleti, mind matematikai úton; foglalkozik a mérnöki gyakorlatban használatos zömök, nyomott rudak kihajlásával amivel egyben pontosítja Euler ide vonatkozó elméletét. Apja rábeszélésére Göttingába folytatja tanulmányait, és Prandtl támogatásával a repülõgép és épületszerkezetek rúdjainak in-elasztikus kihajlás témakörébõl megírja doktori értekezését, amivel az alkalmazott mechanika történetébe beírja nevét. Párizsi élményei hatására érdeklõdése a repülés felé fordul, s rész vesz a Zeppelin- terv kidolgozásában.
A Kutta, német és Zsukovszkíj, orosz matematikusok nevéhez fûzõdõ felhajtóerõ természetének tisztázása után az ellenállás kérdéseivel foglalkozik melyben nagy szerepet játszott Prandtl határréteg elmélete. Az alakellenállás problémáját tárja fel az un. Kármán-féle örvénysor magyarázatával.
{mosimage}1913- ban az aacheni egyetem aerodinamikai tanszékének vezetõje lesz, ahol Junkers Hugó professzorral kidolgozzák a szárnyszelvény szerkesztési módját, amivel a szárnydeformációkkal és üzemanyagtartály elhelyezéssel kapcsolatos problémákat oldják meg. Ennek alapján fejlesztik ki a Junkers-1 gépeket.
Az I. világháborúban fõhadnagyként vonul be az osztrák- magyar hadsereghez, ahol többek között a helikopter fejlesztésekben tevékenykedik. 1918- ban az egyetemek természettudományokért felelõs minisztere lesz, s tart elõadásokat Korszerû mechanika címen.
Aachenbe visszatérve a vitorlázó repülõgépek tervezésével foglalkozik s teszi az egyetemet ez irányban a repülõgépészetfellegvárává, Németországban. Elõadásait a késõbb híressé váló Messerschmidt is hallgatta.
Az egyre erõsödõ náci nyomásra 1929. decemberében Pasadenába kényszerül költözni, ahol tanszékvezetõ lesz. Az egyetem matematika tanára Bell csak az elmélettel foglalkozott az alkalmazással nem, így Kármán matematikát is kezd tanítani. Az itt tanulók tehát Bell matematikai analízisét és Kármán használható matematikáját hallgathatták, ami nagy sikerrel járt.
A léghajózással kapcsolatosan fontosnak tartotta a turbulencia vizsgálatokat de rá kellett döbbenie, hogy ehhez nagyon pontos meterológiai ismeretekre van szükség.
A dél-kaliforniai egyenletes idõjárás vonzotta a repülõgépgyárakat, ahol Kármán laboratóriumaiban többek között vizsgálták a szárnyak és a törzs között leváló örvények okozta rezgéseket, így jött létre a DC család.
Nemsokára a világ aerodinamikusait már a hangsebesség körüli vagy azon túli repülés érdekelte. Kármán 1935- ben fejtette ki elméletét a kompresszíbilis folyadékokról, mely a szuperszonikus repülés új elméletét jelentette. A karcsú forgástestekrõl írt tanulmánya a ballisztikusok figyelmét felkeltette és tanácsadóul szerzõdtették. Vezetésével Aderdeenben lövedékek mozgásának tanulmányozására szélcsatornát épít, amely a rakétatechnikának is alapját képezték. Kármán fiatal mérnökökkel szilárd, majd késõbb folyékony tüzelõanyagú rakétákkal a repülõgépek indítását tudták megoldani, majd a rakétatechnikát tovább fejleszteni. Mindezek az eredmények egy olyan saját vállalat létrehozását tették lehe-tõvé amely 20 év alatt több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. Késõbb részvényeit eladva Kármán 12 millió dollárt veszít. A késõbbiekben számos kísérlet keretében a rakéta égésterében állandósult égés problémájával foglalkozik.
1963. február 18- án a Fehér Ház rózsakertjében vette át Kennedy elnöktõl azt Natinal Medal of Science kitüntetést, amit Kármán kapott meg elõször a világon Az elismerõ érem átvétele után nem sokkal 82-ik születésnapja elõtt szívrohamban meghalt.
Magyar elnevezésû kráterek
Név | d | szélesség | hosszúság |
Bak | 3 km |
18,3°É
|
103,7°K
|
Eger | 12 km |
48,7°D
|
51,8°Ny
|
Igol | 9 km |
20,3°D
|
110,7°K
|
Paks | 7 km |
7,8°D
|
42.2°Ny
|