A csillagkeletkezést túlélő metanolt találtak egy melegebb bolygóbölcsőben

2091

Csillagászok nemzetközi kutatócsoportja metanolt fedezett fel egy protoplanetáris korong meleg régiójában. A metanol nem keletkezhetett a mérés helyén, így még a csillag és a korong anyagaként szolgáló hideg gázfelhőből kell, hogy származzon – a metanol tehát örökíthető. Ha ez egy általános jelenség, akkor akár a más bolygókon kialakuló életnek is kezdőlökést adhat a jelenlevő metanol. Az Alice Booth (Leiden University, Hollandia) vezette kutatócsoport eredményei május 10-én jelentek meg a Nature Astronomy nemzetközi tudományos folyóiratban.

A HD 100546 csillag (jobb oldal) valamint a protoplanetáris korongjának meleg részein mért metanol tartalékai (bal oldal). (Forrás: ALMA/Booth et al. & ESO/NASA/ESA/Ardila et al.)

A metanol (CH3OH) az egyik legegyszerűbb összetett molekula. Az élethez elengedhetetlen prebiotikus kémia egyik prekurzoraként, előfutáraként tartják számon, ugyanis képes például aminosavak vagy fehérjék kialakítására. Korábban is sikerült már kimutatni a jelenlétét egy közeli csillag protoplanetáris korongjának hideg régióiban, üstökösökben, illetve a csillagok alapanyagának számító hideg gázfelhőkben is. Először mértek ki viszont nagy mennyiségű metanolt egy csillag körüli korong meleg tartományában.

A metanol nem alakulhatott ki a meleg korongban, mert ezt az ismert kémia kizárja. A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a kezdeti hideg gázfelhőben, melyből a csillag és a korongjai is kialakult, metanol jég lehetett a porszemcsékre tapadva. Ez az első egyértelmű megfigyelési bizonyítéka annak, hogy komplex szerves molekulák átörökíthetők a csillagkeletkezést megelőző, hideg, sötét gázfelhő fázisából.

A metanol (fehér színnel) eloszlása a HD 100546 csillag protoplanetáris korongjában. A piros kör jelzi, hogy hol lenne a hideg Neptunusz pályája, ha ez a csillag körül keringene. Látható, hogy a metanol szinte teljes egészében a korong meleg tartományában található. (Forrás: ALMA/Booth et al.)

A metanolt a már korábban is sokat tanulmányozott HD 100546 csillag protoplanetáris korongjában mérték ki. A csillag körülbelül 10 millió éves és tőlünk nagyjából 360 fényévre található a déli égbolt Légy (Musca) csillagképének irányában. A méréshez a chilei Andokban működő ALMA rádióteleszkópot használták, eredetileg pedig egy egyszerű molekulára, kén-monoxidra vadásztak – legnagyobb meglepetésükre azonban metanolvonalakra bukkantak a spektrumban.

A HD 100546 csillag körüli méretes protoplanetáris korong felvétele, melynek külső régióiban feltételezhetően születő bolygómagot találtak 2013-ban (narancssárga pöttyel jelezve). A középső tartományban látszó fekete foltok a képfeldolgozás során visszamaradt hibák. (Forrás: ESO/NASA/ESA/Ardila et al.)

A jövőben több mérést szeretnének végezni, melyben nagyobb felbontással vizsgálnák kifejezetten a metanol vonalait. Emellett más, összetettebb oxigéntartalmú molekulákat is terveznek keresni, mint például a dimetiléter (C2H6O), metil-formiát (C2H4O2) és az acetaldehid (C2H4O). Ezeket szintén a prebiotikus kémia kulcsfontosságú elemeiként tartják számon, jelenlétüket pedig már sikerült üstökösökben és sötét felhőkben is kimutatni.

A következő lépés ezen molekulák protoplanetáris korongban mért mennyiségeinek összevetése az üstökösökben mértekkel; így jobban láthatjuk majd, vajon a szerves anyagok mekkora része vészeli át a csillagkeletkezés folyamatát. Ennek ismeretében a bolygók kialakulása során zajló kémiai folyamatokról is többet fogunk tudni – elvégre is, a jeges aszteroidák, mint az üstökösök is, a bolygók építőelemeinek egyikei.

Forrás: Astronomie.nl

Hozzászólás

hozzászólás