Csillagászok nemzetközi kutatócsoportja metanolt fedezett fel egy protoplanetáris korong meleg régiójában. A metanol nem keletkezhetett a mérés helyén, így még a csillag és a korong anyagaként szolgáló hideg gázfelhőből kell, hogy származzon – a metanol tehát „örökíthető”. Ha ez egy általános jelenség, akkor akár a más bolygókon kialakuló életnek is kezdőlökést adhat a jelenlevő metanol. Az Alice Booth (Leiden University, Hollandia) vezette kutatócsoport eredményei május 10-én jelentek meg a Nature Astronomy nemzetközi tudományos folyóiratban.
A metanol (CH3OH) az egyik legegyszerűbb összetett molekula. Az élethez elengedhetetlen prebiotikus kémia egyik prekurzoraként, előfutáraként tartják számon, ugyanis képes például aminosavak vagy fehérjék kialakítására. Korábban is sikerült már kimutatni a jelenlétét egy közeli csillag protoplanetáris korongjának hideg régióiban, üstökösökben, illetve a csillagok alapanyagának számító hideg gázfelhőkben is. Először mértek ki viszont nagy mennyiségű metanolt egy csillag körüli korong meleg tartományában.
A metanol nem alakulhatott ki a meleg korongban, mert ezt az ismert kémia kizárja. A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a kezdeti hideg gázfelhőben, melyből a csillag és a korongjai is kialakult, metanol jég lehetett a porszemcsékre tapadva. Ez az első egyértelmű megfigyelési bizonyítéka annak, hogy komplex szerves molekulák „átörökíthetők” a csillagkeletkezést megelőző, hideg, sötét gázfelhő fázisából.
A metanolt a már korábban is sokat tanulmányozott HD 100546 csillag protoplanetáris korongjában mérték ki. A csillag körülbelül 10 millió éves és tőlünk nagyjából 360 fényévre található a déli égbolt Légy (Musca) csillagképének irányában. A méréshez a chilei Andokban működő ALMA rádióteleszkópot használták, eredetileg pedig egy egyszerű molekulára, kén-monoxidra vadásztak – legnagyobb meglepetésükre azonban metanolvonalakra bukkantak a spektrumban.
A jövőben több mérést szeretnének végezni, melyben nagyobb felbontással vizsgálnák kifejezetten a metanol vonalait. Emellett más, összetettebb oxigéntartalmú molekulákat is terveznek keresni, mint például a dimetiléter (C2H6O), metil-formiát (C2H4O2) és az acetaldehid (C2H4O). Ezeket szintén a prebiotikus kémia kulcsfontosságú elemeiként tartják számon, jelenlétüket pedig már sikerült üstökösökben és sötét felhőkben is kimutatni.
A következő lépés ezen molekulák protoplanetáris korongban mért mennyiségeinek összevetése az üstökösökben mértekkel; így jobban láthatjuk majd, vajon a szerves anyagok mekkora része vészeli át a csillagkeletkezés folyamatát. Ennek ismeretében a bolygók kialakulása során zajló kémiai folyamatokról is többet fogunk tudni – elvégre is, a jeges aszteroidák, mint az üstökösök is, a bolygók építőelemeinek egyikei.
Forrás: Astronomie.nl