A Kepler-űrtávcső kezd kifogyni az üzemanyagából

5430

Majd egy évtizednyi működést követően a Kepler-űrtávcső küldetésének végéhez közeledik. A NASA egy frissen megjelent sajtóközleménye szerint csak hónapok lehetnek hátra az exobolygó-kutatásokat (és a csillagászat számos más területét is) forradalmasító űreszköz életéből.

Fantáziakép a hamarosan leköszönő Kepler-űrtávcsőről. Forrás: NASA

A többszöri halasztást követően 2009. március 7-én pályára állított Kepler eredeti és elsődleges feladata a fedési módszerekkel történő exobolygókutatás volt. Erőssége a hasonló feladatú elődeihez képest, hogy nem Föld körüli, hanem távoli Föld-követő (Nap körüli) pályára tervezték, így mentesült bolygónk zavaró hatásaitól. Ebből kifolyólag elérhetetlen messzeségben is van tőlünk (ellentétben a Hubble-űrtávcsővel, amit öt alkalommal is meglátogattak szervizküldetések során), és hacsak nem találunk egy kozmikus benzinkutat, hamarosan örökre befejezi működését.

4 évvel az indítását követően, miután a második stabilizáló célú lendkereke is meghibásodott, 2013 májusában idő előtt felfüggesztették az eszköz működését. A műszert eredetileg négy ilyen lendkerékkel látták el, amelyek feladata a távcső folyamatos irányban tartása volt, és úgy tervezték, hogy három ilyen eszköz képes legyen ezt a feladatot ellátni. A mérések 2014 júniusában a K2 misszió keretében kezdődtek újra, és azóta is folynak.

A kieső lendkerekek stabilizáló hatását a Nap sugárnyomásából származó forgatónyomaték minél egyenletesebb térbeli elosztásával, a távcső ekliptika felé irányításával pótolták.  Ez a pozíció egy instabil egyensúlyi helyzetet jelent, amelyet a szonda hajtóműveinek időnkénti rövid bekapcsolásával már könnyű korrigálni.

A K2 misszió működése, irányban tartás a Nap sugárnyomásának segítségével. Forrás: NASA Ames/W. Stenzel

A mérési kampányok során egy-egy égterületet nagyjából három hónapon keresztül képes megfigyelni, mielőtt egy másik irányba kénytelenek elfordítani. Eredetileg csak 10 ilyen kampányra készültek, de a távcső köszöni szépen, nemrég kezdte el a 17. menetet, és egészen addig folytatni fogja, amíg a készletei ezt megengedik. Azonban a kutatóknak a tudományos adatok Földre való visszasugárzására is gondolniuk kell, amihez szintén üzemanyagra van szükség.

“Üzemanyagszint-jelző nélkül figyeljük meg az űreszköz figyelmeztető jeleit, így az üzemanyagtartály nyomásának hirtelen esését, vagy változásokat a fúvókák tolóerejének teljesítményében. Így pusztán becsléseink vannak, nem pontos ismereteink.” – nyilatkozta Charlie Sobeck, a Kepler misszió egyik vezető mérnöke. “Kicsit olyan, mint amikor megpróbáljuk eldönteni, mikor álljunk meg tankolni az autónkkal. Megálljunk most, vagy még elérünk a következő benzinkútig? Esetünkben azonban nincs következő kút, vagyis addig kell befejezzük a méréseket, amíg még kényelmesen van elég kapacitásunk az adatok Földre való visszajuttatására.”

Nagyon sok űrmisszió esetén kell üzemanyagot tartalékolni az utolsó manőverekhez. Például egy Föld körül keringő műhold esetében el kell kerülni a más űreszközökkel való ütközés vagy a Földön lakott területre becsapódás lehetőségét. A NASA a Cassini esetében az utolsó üzemanyag-tartalékokkal inkább a Szaturnuszba irányította az űreszközt, mintsem hogy a kontrollálatlan keringéssel kockáztassa a bolygó valamelyik (potenciálisan akár életet hordozó) holdjába való becsapódás (és beszennyezés) esetleges veszélyét.

A Keplerhez hasonló űrcsillagászati missziók esetében (amelyek közelében nincsenek védendő környezetek, vagy más eszközökkel való ütközés veszélye) erre szerencsére nem kell figyelni, így az utolsó csepp üzemanyagot is a mérésekre, illetve az adatok visszajuttatására fordíthatjuk. Ki tudja, milyen új tudományos felfedezések lehetnek a Kepler Földre sugárzandó legutolsó adataiban?

Miközben a Kepler folytatja az utolsó adatainak összegyűjtését, már készítik a következő generációs űrfotometriai misszió indulását. A TESS-űrtávcső (Transiting Exoplanet Survey Satellite) várhatóan április 16-án indul a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A szonda a teljes égboltot vizsgálva elsődlegesen a 300 fényévnél közelebbi fényesebb csillagokra fog fókuszálni, átvéve az exobolygókutatások lángját, az azt majd egy évtizeden keresztül tápláló Kepler-űrtávcsőtől.

A NASA sajtóközleménye a hírről: www.nasa.gov

Lásd még: cosmosmagazine.com

Hozzászólás

hozzászólás