A NASA Nancy Grace Roman-ről, a “Hubble anyjáról” nevezte el a WFIRST űrtávcsövet

Dr. Roman volt a "Hubble anyja", az űrügynökség pedig az űrbéli csillagászat útörrőjeként végzett munkájáért választotta a következő nagy űrtávcsőve névadójának.

1612

A NASA következő nagy űrtávcsöve eddig a kevésbé inspiratív WFIRST (Wide-Field Infrared Survey Telescope) nevet viselte. A 2020-as évek közepére felbocsátani tervezett műszer a Hubble-űrtávcsőével megegyező méretű optikával lesz felszerelve, de annál százszor nagyobb látómező megörökítésére lesz képes. Az űrtávcső a csillagászat régóta válaszra váró kérdéseit fogja kutatni. Ezek közé tartozik az Univerzum gyorsuló tágulása és a sötét energia mibenléte, aminek vizsgálatához egymilliárd galaxist fog feltérképezni. Emellett exobolygókat fog keresni és közvetlen leképezéssel is megvizsgálni, hogy azok típusait és lakhatóságát is jobban megérthessük.

És mostantól mindezt Nancy Grace Roman űrtávcsőként (vagy röviden Roman-űrtávcsőként) fogja tenni, a 2018-ban elhunyt amerikai csillagász, a NASA első vezető csillagásza tiszteletére. Romant a 30 éve pályára állított Hubble-űrtávcső anyjának is szokták nevezni, mivel fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy egyre több űreszköz álljon a kutatók rendelkezésére az Univerzum megismeréséhez. Ahogy Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta: “Nancy Grace Roman vezetésének és előrelátásának köszönhetjük, hogy a NASA a csillagászat úttörőjévé vált, és elindította a Hubble-t, a világ legerősebb és legtermékenyebb űrtávcsövét. Ő a legjobb választás a Hubble és a JWST utódjaként szolgáló WFIRST névadójának.”

A Roman Space Telescope fantáziaképe. (NASA)

Maryland állam korábbi szenátora, a Hubble és más űrtávcsövek törvényhozási támogatásáról ismert Barbara Mikulski, a következőket nyilatkozta: “Alkalomhoz illő, hogy a női szavazójog kiharcolásának százéves évfordulóján jelenti be a NASA, hogy Dr. Nancy Grace Roman, a Hubble anyja tiszteletére nevezik el az új WFIRST űrtávcsövet. Elismerésül szolgál ez a női kutatók elképesztő teljesítményének, és még közelebb visz minket ahhoz, hogy ne maradjanak többé se rejtett szereplők, se rejtőzködő galaxisok.” A Roman-űrtávcső a szintén idén elnevezett Vera Rubin Obszervatórium után a második meghatározó csillagászati projekt, amelyet női kutató után neveztek el az Egyesült Államokban.

Ki volt Nancy Grace Roman?

Az 1925-ben, Nashville-ben született Roman következetesen szembeszállt a rengeteg akadállyal, amelyekkel a tudomány iránt érdeklődő női kortársai szembesültek. Hetedik osztályban már tudta, hogy csillagászattal akar foglalkozni. Annak ellenére, hogy igyekeztek eltéríteni tőle – a Swarthmore College fizika tanszékvezetője például közölte vele, hogy ő általában lebeszéli a lányokat a fizika diplomáról, de neki “talán menni fog” – Roman 1946-ban csillagász diplomát, 1949-ben a University of Chicago-n pedig doktori fokozatot szerzett.

Hat évet dolgozott Chicagóban, új felfedezéseket téve a csillagok kémiai összetételéről és a Tejútrendszer fejlődéséről, de tudta, hogy nőként kevés esélye lenne állandó egyetemi státuszba kerülni. Ezért először a U.S. Naval Research Laboratory-hoz, majd 1959-ben a NASA-hoz ment dolgozni. Az akkor mindössze fél éve létrejött űrügynökségben az Office for Space Science csillagászat és relativitás területeinek vezetője lett, és az ide kapcsolódó programokat és pályázatokat menedzselte. “Tudtam, hogy ha ezt a felelősséget elvállalom, többet nem marad időm kutatómunkára, de a kihívás, hogy az alapoktól felépítsek egy programot, amelyről hittem, hogy évtizedekre meghatározza majd a csillagászatot, túl nagy volt ahhoz, hogy elutasítsam”, mondta el egy NASA-interjúban.

Nancy Grace Roman a NASA Goddard Space Flight Centerben, 1972-ben. (NASA)

De nem volt könnyű dolga, ahogy akkoriban egy nőnek sem, aki a tudományos ranglétrán feljebb akart jutni. Bár úgy nyilatkozott, hogy a NASA-nál férfi kollégái jellemzően egyenrangúként kezelték, egy interjúban elárulta, állandóan oda kellett tennie a “Dr.” előtagot a nevéhez, “különben nem jutottam volna át a titkárnőkön”.

Roman folyamatosan kitartott a Világegyetem kutatásához szükséges új módszerek víziója mellett. A Föld légköre elnyeli az Univerzumból érkező sugárzás legnagyobb részét. Akkoriban a csillagászok eszköztára a magaslégköri ballonok, szuborbitális rakéták és repülők körét jelentette, amivel nem is tudtak minden hullámhossztartományt lefedni. És ezek időben is limitáltak voltak: csak egy űrtávcsőnek adatik meg a folyamatos éjszaka luxusa. Roman tudta, hogy a fejlődéshez a NASA-nak távcsöveket kell az űrbe juttatnia.

Neki volt köszönhető, hogy 1966 és 1972 között négy távcső is pályára állt az Orbiting Astronomical Observatory sorozat részeként. És bár csak kettő lett sikeres, a Hubble előfutáraiként már demonstrálták az asztrofizika űrbeli művelésének előnyeit. Szintén vezető szerepe volt számos kisebb űrműszer mellett a NASA, ESA és az Egyesült Királyság közös projektjeként az 1970-es években megépült IUE (International Ultraviolet Explorer), valamint a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kiméréséért a vezető kutatóinak fizikai Nobel-díjat eredményező COBE (Cosmic Background Explorer) űrtávcsövek létrejöttében is.

Roman a Large Space Telescope 1970-es évekre kidolgozott modelltípusával, amiből végül a Hubble lett. (NASA)

De amiért a legtöbb elismerést kapta, az a Hubble-űrtávcső megvalósítása volt. Az 1960-as évek közepén felállított egy csillagászokból és mérnökökből álló bizottságot, hogy felvázolják egy, fontos tudományos kérdések megválaszolására alkalmas műszer, a “Large Space Telescope” koncepcióját. Az 1960-as évektől számos ötlet keringett, a Holdra telepített űrtávcsőtől az emberek által működtetett űrtávcsőig. Utóbbit Roman “abszurd komplikációként” értékelte egy távvezérlésű eszközzel szemben. Roman érdeme volt, hogy létrejött önálló intézményként a Space Telescope Science Institute, valamint ő győzte meg a NASA vezetését és törvényhozási képviselőket is a világ legnagyobb űrtávcsöve megépítésének fontosságáról. Az űrtávcső létrejöttében betöltött szerepe miatt kapta meg a “Hubble anyja” becenevet Ed Weilertől, a Hubble vezető kutatójától.

Roman a NASA asztrofizikusa, Dr. Jane Rigby társaságában szemléli az épülő James Webb űrtávcsövet 2017-ben. (NASA)

Roman 1979-ben vonult korai nyugdíjba a NASA-tól, de később visszatért a tudományhoz, a programozáson és adatbázis-építésen keresztül, és a 90-es években a NASA Goddard Space Flight Centerben működtetett Astronomical Data Centert is vezette. Számos kitüntetése mellett 2017-ben a LEGO Women of NASA készletének is tagja lett, három másik női figurával együtt. Ahogy fogalmazott, az összes kitüntetése közül “messze ez volt a legjobb móka”.

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás