A 46P/Wirtanen-üstökös most decemberi 11 millió km-es rekord földközelsége lehetővé tette, hogy földfelszíni és űrtávcsövekkel is részletesen megfigyelhessék, de sok szép asztrofotó is készült az igen aktív, fényes „karácsonyi” üstökösről.
A Jupiter üstököscsaládjához tartozó, rövid keringési idejű 46P/Wirtanen-üstökös minden napközelségekor nagyon aktív, vagyis kis méretű magja (korábbi HST adatok alapján 1,2 km átmérőjű) sok gázt és port bocsát ki. A kométa december 12-én volt napközelben, mintegy 1,05 CSE-re csillagunktól, december 16-án pedig rekord földközelségben, 11 millió km-re bolygónktól. Sok szép asztrofotó is készült a fényes, sötét égbolt alatt szabad szemmel is kivehető égitestről.
A földközelség napjaiban professzionális csillagászati műszerekkel is számos megfigyelés készült, és készül még most is. Az alábbiakban a NASA röntgen-, optikai és radarcsillagászati teleszkópjaival végzett megfigyeléseket ismertetjük.
A Hubble-űrteleszkóp Nagy Látómezejű és Bolygókamerájával (WFC3) december 13-án készültek képfelvételek, amikor az üstökös 12 millió km-re volt tőlünk, egy nappal túl a napközelségén, de még három nappal a földközelsége előtt. A HST képes felfedni az üstökös belső kómájának részleteit, illetve elkülöníteni az üstökösmag fényét az aktív zavaró kómáétól, és a mag méretét meghatározni annak fotometriájából, az üstökösökre jellemző fényvisszaverő képesség feltételezésével.
A röntgentartományban az üstökös gázkibocsátása, illetve az üstökösplazma, a napszél és a Nap ultraibolya sugárzásának kölcsönhatásai tanulmányozhatók. Az üstökösmagból kiszabadult molekulák átalakulnak, illetve felbomlanak a Nap elektromágneses és részecskesugárzásának hatására. A Chandra röntgencsillagászati teleszkópja, valamint a Neil Gehrels Swift röntgenobszervatóriuma figyelték meg a Wirtanent decemberben.
Az üstökösökben a hidrogén különböző változatainak megfigyelése az égitest kialakulási helyéről és körülményeiről nyújthat információt, amelyhez például a Föld felszínéről nem tanulmányozható, infravörös tartományokban végzett megfigyelésekkel juthatunk. Az üstökösök és más kisebb égitestek hozzájárulhattak a földi vízkészlet kialakulásához, ezért is fontos a víz-, illetve a hidrogéntartalmuk vizsgálata. A SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) december 16/17-én mintegy 12 ezer méter magasságból figyelte meg infravörösben az üstököst, ahol a földi légköri vízpára zavaró hatása már nem lép fel. A SOFIA teleszkópja egy 2,5 méteres tükrös távcső, amelyet egy Boeing 747SP belsejében helyeztek el, és a speciálisan kialakított gép oldalán tud kilátni.
A 46P nagy földközelsége lehetővé tette a magja „megradarozását”, vagyis radarcsillagászati módszerekkel történő megfigyelését is. Ellen Howell, az Arizonai Egyetem (Tucson, Arizona) Bolygókutatási Laboratóriumának kutatója által vezetett csoport december 10. és 16. között figyelte meg az arecibói óriás rádióteleszkóppal, és sikerült az üstökösmagról visszaverődött radarjelek elemzéséből a mag méretét és forgási periódusát is meghatározni. A radarészlelésekből a mag méretére 1400 x 1100 méter adódott, amely 8,9 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Az alábbi animáció a radarmegfigyelésekből előállított képsorozat, kb. 1,4 órán keresztül mutatja az üstökösmag forgását. Az égitest tömzsi, de szabálytalan alakja is kivehető. A több napon át tartó radarmegfigyelésekből az üstökösmag alakjának térbeli modellje is előállítható lesz, illetve az üstökös forgó és keringő mozgása is pontosabban határozható majd meg.
A radarmegfigyelésekből a mag körüli porkóma nagyobb szemcséinek jelenléte is kimutatható volt. A legnagyobb szemcsék mérete mintegy 2 cm, és jelentős mennyiségben ekkora, illetve ennél kisebb porszemcsék alkották a legbelső porkómát, amely a maghoz képest aszimmetrikusan vette körül azt. A porszemcsék mérete az üstökösmag felszínének durvaságára, szemcsézettségére utal. Az ilyen belső porkóma más módszerekkel már korábban is megfigyelhető volt más kométáknáll, de most a Wirtanen esetében radartechnikával is sikerült kimutatni. Howell és kutatócsoportja több eltérést is kimutatott a Jupiter-család más üstököseihez képest, ami meglepő, és további vizsgálatokat igényel.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok”
projekt támogatta.
Források:
- UA Researcher Captures Rare Radar Images of Comet 46P/Wirtanen (UofA, 2018.12.20.)
- NASA Telescopes Take a Close Look at the Brightest Comet of 2018 (NASA/GSFC 2018.12.20.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Elkészült a Wirtanen-üstökös radarfelvétele (MACSNET, 2018.12.21.)
- Adventi üstökös (MCSE, A hét képe, 2018.12.19.)
- Megérkezett a Wirtanen-üstökös (MCSE hír, 2018.12.05.)
- Történelmi földközelsége felé közeledik a Wirtanen-üstökös (MCSE hír, 218.11.01.)
