A pénteken becsapódó fokozatot fotózták hazánkból

2519

Pénteken fejezi be vélhetően több évtizedes pályafutását az a Föld-Hold rendszerben keringő rakétafokozat, amelyet már évek óta követnek a csillagászok.

Október 3-án egy 18 magnitúdós, gyorsan mozgó objektumot fedezett fel a földközeli kisbolygók kutatására specializálódott Catalina Sky Survey (CSS). Hamarosan kiderült, hogy nem egy Nap körüli pályán keringő szikláról, hanem egy, a bolygónkat kb. 20 nap alatt megkerülő, mindössze 1-2 méteres testről van szó, amely minden bizonnyal egy régi rakétafokozat. Erre abból következtetnek, hogy pályája a gravitációs hatásokon túl jelentősen változik, amit a napsugárzás által generált YORP-effektus okoz. Egy tömör égitestnél ezek a változások sokkal kisebbek lennének, ám a WT1190F jelölésű objektum tömege a méretéhez képest nagyon kicsi, így biztosan egy belül üres, hengeres testtel van dolgunk.

aaa
A rakétafokozat pályája a Föld-Hold rendszerben az elmúlt három keringés során. (Project Pluto)

Talán valamelyik Apollo, vagy Luna kísérlet gyorsítófokozata, amely a 60-es, 70-es évek óta járhatta kusza pályáját a Föld-Hold rendszerben. A számítások azt is megmutatták, hogy két keringéssel később, november 13-án (pénteken) a fokozat az Indiai-óceán felett belép a légkörbe és megsemmisül. Méretéből adódóan semmiféle veszélyt nem jelent, ám mozgását és a légköri elégését figyelve érdekes tudományos és technológiai tapasztalatokra lehet szert tenni az apró égitestek mozgásával és légköri repülésével kapcsolatban. Ezért az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA is észlelési kampányt szervezett, felkérve a világ kisbolygóészlelésekben jártas szakembereit és amatőrcsillagászait, hogy észleljék az érdekes objektumot, az így számolt pontos pálya pedig lehetőséget ad arra, hogy a Sri Lankától délre becsapódó rakétafokozat légköri útját is fotózzák majd a helyszínre telepített távcsövekkel.

bbb
A fokozat becsapódásának számított helyét és annak bizonytalanságát a magenta színű vonal jelzi Sri Lankától délre. (Project Pluto)

A számításokat az is segíti, hogy kiderült, már 2009-ben is észlelték  (akkor is a CSS találta meg), és hónapokig követték, valamint 2013-ban is számos megfigyelés készült róla, de a gyorsan változó pályájú fokozatról készült megfigyeléseket csak most tudták egymáshoz illeszteni. Az archívumokat átnézve a köztes évekből is előkerültek megfigyelések a fényességét 16 és 21 magnitúdó között változtató objektumról, így később lehetőség lesz a pályaváltozások hosszú távú elemzésére. Szerda hajnalban a nemzetközi felkérésnek eleget téve a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es távcsövével hazánkból is megfigyelték a közeledő, 19,5 magnitúdós fokozatot, amelyet az időjárás függvényében minden este próbálnak észlelni, egészen a péntek hajnalban, magyar idő szerint reggel 7:19-kor történő becsapódást megelőző órákig.

ccc
A közeledő fokozat halvány fénypontja a piszkéstetői 60 cm-es Schmidt-távcső november 11-i hajnali képein. A gyors mozgás miatt az animáció három szegmensének mindegyikéhez öt darab 40 másodperces képet kellett összeadni az objektum mozgásának megfelelően eltolva.

UPDATE: Csütörtök hajnalban – különleges égi háttér  előtt – ismét sikerült észlelni a közeledő objektumot Piszkéstetőről. Az animáció a képre kattintva nézhető meg, a fokozat apró, mozgó fénypontja a kép közepe alsó részén, középtájon látható.

ddd
Különleges szerencse folytán csütörtök hajnalban hazánkból a Rosetta-köd előtt látszott a közeledő fokozat. Az animációt a képre kattintva lehet megnézni.

Hozzászólás

hozzászólás