Az Izraeli Űrügynökség (SpaceIL) első holdszondája a tervek szerint magyar idő szerint csütörtök este szállt volna le a Hold felszínére, de sajnos megszakadt vele a kapcsolat. Gyakorlatilag elveszettnek nyilvánították a szondát.
A Hold tőlünk is látható Mare Serenitatis (Derültség tengere) területén szállt volna le az Izraeli Űrügynökség (SpaceIL) első holdszondája, a Beresit vagy Beresheet (héberül: Genezis). Magyar idő szerint 2019. április 11-én csütörtökön 21:05-kor megkezdte a leszállási manővereket, majd 21:25-kor a tervek szerint simán érte volna el a Hold felszínét.
A SpaceIL holdszonda az Elon Musk által vezetett SpaceX amerikai magán űrvállalkozás Falcon 9 hordozórakétájával indult útnak a floridai Cape Canaveral űrkikötőből, az Amerikai Légierő 40-es kilövőpadjáról (CCAFS SLC-40), magyar idő szerint 2019. február 22-én hajnali 02:45-kor. Ezt követően hosszú idő alatt takarékosan, több pályamódosítással állt Hold körüli pályára április 4-én. A leszállásra égi kísérőnk felszínére április 11-én került volna sor.
A szonda előre eltervezett leszállási területe a holdi Derültség tengerén egy szabad szemmel is látható nagy sötét folt, mare terület.
A Beresheet holdszonda kijelölt leszállóhelye és tartalék leszállóhelyei is a Posidonius-kráter mellékkráterei, valamint a Linne F és H kráterek közelében vannak. A szonda elsődleges és tartalék leszállóhelyeit a Mare Serenitatis területén az alábbi térképek mutatják be.
A szonda leszállóhelyének magassági szintezésű domborzati térképét mutatja az alábbi ábra.
A leszállóhely fenti domborzati térképének forgatásával készült animációt mutatja a következő ábra.
A Bersheet holdszondát a holdi helyi napfelkelte után egyre erősebb napsugárzás érte volna, és a szonda felületének és testének hőmérséklete is egyre magasabb lett volna, ezért hővédő anyag védi.
Érdemes felidézni még azt is, hogy a SpaceIL Beresit (Beresheet) leszállóegységét angol gyártmányú, LEROS MMH/MON típusú újraindítható apogeum hajtóművel látták el. A tudományos műszerparkot egy magnetométer és egy lézertükör alkotta. A holdi mágneses tér, valamint a felszíni mágnesség mérésére szolgáló magnetométer az izraeli Weizmann Tudományos Kutató Intézetben készült, a lézertükör pedig a NASA Goddard Űrkutatási Intézetben (GSFC). Látványos felvételeket vártak a Beresit Ruda optikával felszerelt 8 megapixeles, színes (RGB) CCD kamerájától (IMPERX Bobcat B3320), amelynek látómezeje 60×80 fokos volt, ami nagyjából egy 21 mm-es objektívű DSLR fényképezőgépének felelt meg. Mivel a Beresit (Beresheet) leszállóegységnek nem volt hőmérséklet-szabályozása, vagyis a holdi magas napállásnál felforrósodott, illetve a holdi éjszakán nagyon lehűlhetett volna, az egység működési idejét és programját eleve csak két naposra tervezték.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- SpaceIL
- Live coverage: Israel’s Beresheet lander lost during descent to the moon (Spaceflight Now, 2019.04.11.)
Kapcsolódó internetes oldal:
