A tíz legizgalmasabb WISE-felvétel az infravörös űrtávcső tizedik születésnapjára

3654

2009. december 14-én hajnalban egy Delta-II rakéta emelkedett a magasba a kaliforniai Vandenberg légierő támaszpontról, hogy Föld körüli pályájára repítse a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) űreszközét. Küldetése galaxisok, csillagok, aszteroidák és üstökösök tanulmányozása volt a teljes égbolt infravörös hullámhosszon való megfigyelésével.

2011 februárjában a fő asztrofizikai küldetésének befejeztével hibernálták, majd késő 2013-ban reaktiválva NEOWISE néven második missziója a földközeli objektumok azonosítása, populációik jellemzése, távolabbi aszteroidák, üstökösök méretének és összetételének vizsgálata lett. Az elmúlt egy évtized során a WISE és NEOWISE mérési adataiból több mint 3000 referált folyóiratcikk született, felhasználták távoli galaxisok, hideg csillagok, felrobbanó fehér törpék, párolgó üstökösök, földközeli aszteroidák és még sok más témának a kutatásában is.

A küldetés 10. születésnapjának megünneplésére a WISE csapata összegyűjtötte az elmúlt 10 év 10 legnépszerűbb felvételét, illetve grafikáját.

Égbolt a WISE szemével

NASA/JPL-Caltech/UCLA

A WISE misszió alapvető küldetése a teljes égbolt feltérképezése volt infravörös hullámhosszon a korábbi felméréseknél százszor-százezerszer nagyobb érzékenységgel. Ezt a feladatát 2010-ben teljesítette. A fenti képen látható a teljes égbolt, ahogyan a WISE négy infravörös detektorával kimérte (3,4 és 4,6 mikrométeres hullámhossz kékkel, 12 mikrométeres zölddel, valamint a 22 mikrométeres vörössel színezve), a közepén a galaxisunk fősíkjával. További információk itt olvashatók.

A Föld saját trójai aszteroidája

Készítette Paul Wiegert, University of Western Ontario a WISE/NEOWISE adatai alapján.

A trójai aszteroidák közös pályán haladnak egy bolygóval a Nap körül, a bolygó előtt vagy után keringve. Bár a Jupiter, Neptunusz és a Mars körül is ismertünk már trójai aszteroidákat, a NEOWISE fedezte fel az első (és máig egyetlen) trójai aszteroidát, ami a Föld pályáján kering, a 2010 TK7-et. A fenti illusztráción az aszteroida szürke színben látható, mely négy évszázadonként a Föld felett, illetve alatt oszcillál. Az aszteroida pályája zölddel, a Föld Nap körüli pályája kék pöttyökkel jelzett. További információk itt olvashatók.

Szívvel-lélekkel

NASA/JPL-Caltech/UCLA

A Földtől körülbelül 6000 fényév távolságra található Szív (jobb) és a Lélek (bal) csillagködök egy hatalmas csillagkeletkezési területet alkotnak, mely a Tejútrendszer egyik spirálkarjának, a Perseus-karnak egy részét teszi ki. A Perseus-kar távolabb fekszik a Tejútrendszer középpontjától, mint a mi Napunk. A csillagködöket óriási buborékok jelzik, melyeket a néhány millió évesnél fiatalabb csillagok intenzív sugárzása és csillagszele fújt a környező csillagközi porba. Ezek a csillagok a szinte 5 milliárd éves Naphoz mérve roppant fiatalok. Bővebb információkról itt olvashatunk.

Az Andromeda-galaxis

NASA/JPL-Caltech/UCLA

2,5 millió fényévnyire innen az Andromeda-galaxis a hozzánk legközelebbi spirálgalaxis, ami ráadásul közeledik is a Tejútrendszerhez. A fenti WISE mozaikkép több mint 100 teliholdnyi területet, avagy 5×5 fokot fed le az égbolton. A kékes fényfoltok idősebb csillagok, míg a sárga és vöröses színekben játszóak a nagytömegű, újszülött csillagok által fűtött csillagközi por. További információkat ide kattintva olvashatunk.

Nagy Magellán-felhő

Készítette Thomas Jarrett a WISE/NEOWISE adatai alapján.

Bár az Andromeda-galaxis nagyobb, a Nagy Magellán-felhő, a Tejútrendszer egyik kísérő galaxisa jóval közelebb, „csupán” 160 000 fényévnyire található a Földtől. Emiatt nagyobbnak tűnik az égbolton, egyszerűen észrevehető a feljebb látható teljes égbolt-térképen, körülbelül négy óra felé, félúton kifelé a galaktikus centrumból. A középső kékes sávot az idősebb csillagok fénye alkotja. A sávon kívüli, narancsos színben játszó felhőket, melyek a fiatalabb csillagok által gerjesztett gáz és por alkotta régiók, egy furcsán négyszögletű körvonal határolja. A kép nagyobb méretben megtekinthető itt.

Óriási fekete lyukak milliói

NASA/JPL-Caltech/UCLA

Több mint 10 milliárd fényévvel a távolba tekintve több tízmillió, aktívan táplálkozó, szupernagytömegű fekete lyukra lelt a WISE a teljes égbolton szétszórva. A narancssárga körökkel kiemelt részek azokat a területeket jelzik, melyeket a WISE teleszkóp azonosított, míg a két nagyobb, ráközelített felvétel a Hubble-űrtávcsőtől származik. A WISE könnyedén észreveszi ezeket, ugyanis az erőteljes, akkretáló fekete lyukak felmelegítik a csillagközi port, minek következtében infravörös fényben sugározni fognak. Kék körök jelzik azokat a fekete lyukakat, melyeket látható fényben mérő berendezésekkel találtak meg, a legtöbb esetben azonban a látható fényt a por eltakarja. Bővebben itt olvashatunk a képről.

A Nap új környezete

Készítette PSU/Cushing a WISE/NEOWISE adatai alapján.

A WISE felfedezései újradefiniálták a Nap szomszédságát is. A Naphoz harmadik és negyedik legközelebbi csillagok körülbelül 7 fényévnyire található barna törpék. Ezek az égitestek úgy alakulnak ki, mint a csillagok, viszont nem indulnak el bennük a nagyobb csillagoknak energiát adó fúziós folyamatok. Idővel tehát kihűlnek és csak infravörös fényben látszanak, melyet emberi szemmel nem látunk. A WISE 0855-0714 rendszer, melyet az ábrán láthatunk, az ismert leghidegebb – a jégnél is hidegebb. A nagyon hideg barna törpék csak a WISE második legrövidebb hullámhosszán jelennek meg, amely a lenti feltételeken zölddel látható. A képet nagyobb méretben ide kattintva nézhetjük meg.

Klotho és Lina

NASA/JPL-Caltech/UCLA

Ezek nem klingon űrhajók nevei. A képen narancssárga pontok láncolataként megjelenő formák közül a két legfényesebb a Klotho és Lina aszteroidákhoz tartozik. Mindketten a Mars és a Jupiter között húzódó fő aszteroidaövben keringenek, míg a háttérben láthatunk kisebb, távolabbi aszteroidákat is áthaladni a képen. Nagyobb méretben itt tekinthető meg.

65P/Gunn-üstökös

NASA/JPL-Caltech/UCLA

A narválhoz hasonló forma valójában a 65P/Gunn jelű üstökös, mely 6,8 éves periódussal kering a Nap körül. Az üstökösök a Naprendszer keletkezésének idejéből fennmaradt porból és jégből álló golyóbisok (piszkos hógolyóknak is szokás őket nevezni). A Naphoz közeledve felmelegszik, felszínéből por és gáz száll fel, melyeket utána a napszél hosszú, lenyűgőző csóva formájában fúj az üstökös mögé. A mag előtt látható kardszerű formát azon porszemcsék alkotják, melyeket a 65P/Gunn korábbi keringései során hagyott hátra a pályáján. A felvételről bővebben itt olvashatunk.

A legfényesebb galaxis

NRAO/AUI/NSF/S. Dagnello – a WISE/NEOWISE adatai alapján

A legfényesebb, megerősített galaxist a WISE fedezte fel, azonosítója WISE J224607.55-052634.9, a Nap luminozitásánál 350 billiószor (350×1012) fényesebben ragyog. A chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) sorozatos megfigyelései alapján készített illusztráción látható, hogy három kisebb galaxisból is por áramlik át a központi, óriási fényességű galaxisra. Úgy tűnik, hogy kisebb szomszédait kebelezi be, mely nagy valószínűséggel hozzájárul páratlan fényességéhez. A WISE azon ritka objektumok közt fedezte fel, melyek kizárólag a leghosszabb szélességű infravörös sávjain mérhetőek. További információk itt találhatók.

NEOWISE: https://www.nasa.gov/neowisehttp://neowise.ipac.caltech.edu/

WISE: http://www.nasa.gov/wisehttps://www.jpl.nasa.gov/wise/

Forrás: NASA JPL

Hozzászólás

hozzászólás