Őrségváltás a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium élén

1298

2013. július 15-én, azaz hétfő délelőtt 11-re szólt a hivatalos meghívónk az ELTE szombathelyi székhelyű Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplinárius Kutatóközpontjának (ELTE GAO MKK) rendezvényére, melynek célja az intézmény vezetésében bekövetkezett változás ünnepélyes keretek között történő hivatalos bejelentése volt. Az alábbi, nem titkoltan személyes hangvételű beszámolóval szeretnénk megörökíteni az eseményt a csillagászat iránt minden szinten érdeklődők számára.

A Dr. Puskás Tivadar polgármester és Kovács Ferenc megyei elnök által is megtisztelt összejövetelen Dr. Jankovics István csillagász, az MTA doktora, a nyilvánosság előtt adta át az intézmény vezetését Dr. Szabó M. Gyulának, aki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársi pozícióját “cserélte el” a 130 éves múltra visszatekintő, nagy hagyományú szombathelyi obszervatórium igazgatói posztjára. Az őrségváltás a hagyományos értékek megőrzése mellett szakmai bővülést is ígér, aminek közvetlen megtestesítőjeként Prof. Željko Ivezić, a University of Washington (Seattle) professzora, a Large Synoptic Survey Telescope (LSST) projekt vezető kutatója, nem mellesleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia három hónapig hazánkban dolgozó vendégprofesszora is megjelent.

Balról jobbra: Željko Ivezić, az MTA
vendégprofesszora, Dr. Szabó M. Gyula, a GAO új igazgatója és Dr.
Jankovics István, az intézmény leköszönő vezetője (fotó: Kovács Balázs)

Jelen sorok írójának különös időhurok-élményt jelentett a részvétel. A szombathelyi obszervatóriumban 1993 tavaszán, még egyetemi hallgatóként jártam először, amikor a város adott helyet az Országos Tudományos Diákköri Konferencia fizika-földtudományi döntőjének, s a szervezők a csillagász szekció hallgatóit kivitték a Szombathely északi peremén található csillagvizsgálóba. Emlékszem, a szegedi József Attila Tudományegyetem másodéves fizikus hallgatójaként tátott szájjal bámultam a unixos operációs rendszert futtató Sun munkaállomásokat, illetve hallgattam az életvidám Jankovics István ismertetését a páratlan számítástechnikai infrastruktúrájú intézmény munkáiról, terveiről. Ugyanebben az évben, 1993 őszén pedig megjelent egy kicsit fura, de annál lelkesebb gimnazista diák a Szegedi Csillagvizsgáló egyik péntek esti nyitva tartásán, hogy aztán a rákövetkező hónapok legaktívabb csillagda-látogatójává váljon a Füveszkert mellett működő kis egyetemi obszervatóriumban. Ott kezdődött az immáron húsz éves múltra visszatekintő együttműködésem Szabó M. Gyulával, aminek eredményességét közösen publikált szakcikkeink tucatjai jelzik. A most hétfői igazgató-váltással bezárult a virtuális hurok, az események pedig alkalmat adtak az élet érdekes fordulatain való elmerengésre…

Előadás az LSST tudományos jelentőségéről (fotó: Kovács Balázs)

A szervezők mindent megtettek a megjelentek testi-lelki épüléséért. A Vincze Ildikó által levezényelt feszes program az ünnepi köszöntők után két tudományos előadással emlékezett meg az ELTE GAO MKK gazdag múltjáról, aktív jelenéről és ígéretes jövőképéről. Szabó M. Gyula, immáron új igazgatóként tekintette át a vezetői koncepciójában megfogalmazott gondolatokat és konkrét tudományos terveket, Željko Ivezić pedig Szabó M. Gyula szinkrontolmácsolásában ismertette a 2020-as évek talán legnagyobb hatású csillagászati égboltfelmérő programját, az egymilliárd dolláros költségvetésű LSST projektet. Ennek célja tíz éven keresztül gyakorlatilag folyamatosan megörökíteni a teljes égboltot egy különleges óriásteleszkóppal Chiléből, s a program várható hatását a csillagászatra leginkább a CERN részecskefizikára gyakorolt hatásaival lehet összevetni. Precíziós kozmológiai vizsgálatok a sötét anyag és sötét energia természetének feltárására, a Tejútrendszer minden korábbinál kiterjedtebb és pontosabb háromdimenziós térképe, a Naprendszer apró égitestjeinek páratlanul teljes felmérése a Földet övező térségtől egészen bolygórendszerünk pereméig – hihetetlen távlatok fognak megnyílni az optikai csillagászat eszközeivel. A szükséges számítástechnikai háttér félelmetes felkészültséget fog igényelni, így nem véletlen, hogy már jó egy évtizeddel a konkrét mérések előtt is van mit tenni az LSST sikeréért.

A tudományos programot állófogadás zárta, amellyel a lélek után a test is megkapta a jól megérdemelt jutalmát. A szervezők munkáját csakis a legmélyebb elismerés hangjával lehet dicsérni.

A Gothard Asztrofizikai Obszervatóriummal hosszú kihagyás után 2009-ben, az MTA Lendület-programjának támogatásával Ausztráliából hazaköltözve találkoztam újra. Jankovics István professzorral felismertük az ELTE különleges intézménye és az akadémiai kutatócsoportom együttműködésének tudományos potenciálját, így az elmúlt néhány évben közelről figyelhettem a szombathelyi munkát. A csillagok spektroszkópiájában Jankovics István úttörő munkát végzett külföldi és itthoni kutatomunkájában, s az sem véletlen, hogy jelenleg az ország egyetlen nagy pontosságú csillagászati színképelemző műszere a GAO birtokában van – vendégműszerként rendszeresen megfordul az akadémiai intézetünk Piszkéstetői Obszervatóriumában, az ország legnagyobb távcsövén. A tavalyi évben a Vas Megyei TIT Egyesülettel hármas konzorciumot alkotva kétéves tudománynépszerűsítő programra nyertünk el egy 126 millió forintos támogatást a Társadalmi Megújulás Operatív Programjában (“Ég és Föld vonzásában – a természet titkai”). Az eredményes együttműködésben Jankovics professzor kulcsszerepet játszik, amin leköszönése az igazgatói posztról sem fog sokat változtatni. Ezzel párhuzamosan Szabó M. Gyula kibővíti a szombathelyi intézmény tudományos profilját (exobolygók, digitális égboltfelmérések), s remélhetően a következő időszakban elnyert új kutatástámogatási projektekkel képes lesz tovább fejleszteni a GAO nemzetközi elismertségét és beágyazottságát. Az LSST mellett fontos megemlíteni a kapcsolódást a svájci vezetésű CHEOPS exobolygó-kutató űrtávcsőhöz, amiben együtt fogunk dolgozni a következő években az exoholdak lehetséges detektálásán.

Dr. Jankovics István az obszervatórium 60 cm-es Zeiss-távcsövénél (fotó: Szendi Péter, Vas Népe Online)

Mivel is lehetne zárni a rendezvényről szóló beszámolót? Természetesen jó egészséget kívánunk Dr. Jankovics Istvánnak, aki visszavonuló igazgatóként is folytatja az ELTE GAO MKK-n belül rá jutó munkát, Dr. Szabó M. Gyulának pedig kitartást a sikeres kutatómunkához és az ambiciózus igazgatói koncepció teljes mértékű valóra váltásához!

Részletes beszámoló a Vas Népe online kiadásában: Nemzetközi égboltfelmérő

Hozzászólás

hozzászólás