Az Univerzum jelenleg elfogadott fejlődési modellje szerint az első csillagok 13,4 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el kialakulni, azaz mintegy 300 millió évvel az Ősrobbanás után. A legtöbbjük a mai átlaghoz képest valóságos monstrum volt, tömegük a Napénak többszázszorosát is elérhette. A méretük miatt azonban életük nagyon rövid lehetett csak, nukleáris üzemanyagukat elhasználva alig 1 millió év alatt szupernóvaként fejezték be azt, míg a jóval kisebb tömegű csillagok pályafutása sokkal hosszabb, sok milliárd évig is tarthat. A robbanások során szétszóródott por és gáz az újabb és újabb csillagnemzedékekben hasznosul. Napunkról például úgy gondoljuk, hogy harmadik generációs csillag, tömege pedig nagyjából a mai sztenderdnek felel meg. Tömegüktől és egyéb tulajdonságaiktól függetlenül a csillagok kétségtelenül a legfontosabb alkotóelemei a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisoknak, ezért a Világegyetem csillagkeletkezési históriájának felderítése alapvető a kialakulásuk és fejlődésük megértése szempontjából.
Egy nemzetközi kutatócsoport David Sobral (University of Leiden) vezetésével az UKIRT (UK Infrared Telescope), a VLT (Very Large Telescope) és a Subaru teleszkóp segítségével a galaxisok eddigi legteljesebb felmérését végezte el a csillagkeletkezési folyamatok szempontjából. Az általuk összegyűjtött adatok mennyisége tízszerese bármelyik, korábban hasonló céllal végzett felmérés során nyert adattömegnek. A vizsgált, különböző távolságban és ennek megfelelően eltérő korban lévő galaxisok csillagbölcsőinek spektroszkópiai elemzése alapján a kutatók meg tudták becsülni azt a rátát, ahogyan a por- és gázködökben a csillagok keletkeznek. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt 11 milliárd évben az Univerzum mint egész csillagproduktuma folyamatosan csökkent és a csillagkeletkezés jelenlegi üteme csak harmincada a valószínűleg 11 milliárd évvel ezelőtti csúcsértékének.
Az új felmérés szerint a Világegyetem "GDP"-je, csillagproduktuma, 97 százalékkal csökkent az elmúlt 11 milliárd évben.
[D. Sobral]
Sobral gazdasági párhuzama szerint a Világegyetemet egy hosszú, komoly "válság" gyötri: a kozmikus "GDP" jelenleg csak 3 százaléka a csúcsteljesítménynek. Ha a csökkenés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az elkövetkező – bármeddig is tartó – időszakban a jelenlegi populáció maximum 5 százalékának megfelelő számú új csillag fog már csak kialakulni. A kutatás szerint ma egy öreg csillagok által dominált Univerzumban élünk, ezek egyik fele a "baby boom"-kor keletkezett, 11-9 milliárd évvel ezelőtt, a másik pedig az azóta eltelt, majdnem ötször olyan hosszú időszakban. A jövő még sötétebb, mi azonban szerencsések vagyunk, hiszen galaxisunkban egyelőre még jó ütemben zajlik az új csillagok kialakulása. A felmérés – amellett, hogy világosan mutatja a csillagkeletkezési ütem radikális csökkenését -, ideális mintát szolgáltathat az alapvető probléma, a ‘miért’ megválaszolásához is.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.
Forrás:
