A Déli Szélkerék-galaxis (M83) egy körülbelül 15 millió fényévre található spirálgalaxis, amely a Földről az Északi Vizikígyó (Hydra) csillagkép irányában látható. Ezt a tejútrendszert a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) szondája régebben is vizsgálta már, 2005-ben például sikerült a rendszer igen távolra elnyúló, külső spirálkarjait, illetve azokban néhány csillagot azonosítani. Az ultraibolya tartományban működő hasonló műszerek segítségével ilyen, a galaxisok központi vidékétől igen messzire kinyúló karokat más rendszerek esetében is azonosítottak már.
A Déli Szélkerék-galaxis (M83) ultraibolya és rádiótartományban rögzített adataiból készített felvétel, amelyen jól láthatóak a galaxis külső spirálkarjai, és a bennük születő fiatal csillagok fénypontjai (forrás:
NASA/JPL-Caltech/VLA/MPIA).
A legutóbbi megfigyelések elemzésénél a Galaxy Evolution Explorer által az ultraibolya tartományban felvett kép (az illusztráción kék és zöld színekkel jelölt területek) mellett a VLA (Very Large Array) rádiótávcsövei által rádiótartományban rögzített adatokat (vörös tartományok) is felhasználták. Új csillagok keletkezése a galaxisok központtól távoli vidékein azért lepte meg a csillagászokat, mert a modellek szerint ezekben a távolságokban már nincsenek csillagkeletkezésnek helyszínt adó sűrű hidrogénfelhők. Amikor azonban a fiatal csillagokra jellemző intenzív ultraibolya sugárzást megörökítő képeket és a kiterjedt hidrogénfelhők detektálására igen alkalmas rádióképeket összevetették, nagyfokú egyezést találtak az újonnan keletkező csillagok és a hidrogénfelhők helyzete között. Ez arra mutat, hogy az M83 galaxisban a centrumtól igen távol levő hidrogénfelhőkből valóban csillagok keletkeznek. A felvételen az M83 fő spirálkarjainak, illetve a galaxis központi tartományainak fő struktúrái is láthatók, amelyek kék és rózsaszín színekben mutatkoznak, míg a roppant távolra nyújtózkodó külső spirálkarok vörös sávokként figyelhetők meg.
A csillagászok elképzelései szerint a csillagok olyan körülmények között keletkeznek a galaxis ezen tartományában, amelyek hasonlóak a korai Univerzumban uralkodó feltételekhez, amikor a csillagközi anyagot még nem dúsította fel a szupernóva-robbanásokból származó poranyag és a nehezebb kémiai elemek. Mivel az Univerzum első generációs csillagainak kutatása igen nehéz még napjaink legfejlettebb műszereivel is, a galaxisok peremvidékein hasonló feltételek mellett keletkező csillagok kutatása segíthet a Világegyetem első csillagainak kutatásában is.
Forrás: NASA News Release, 2008.04.16.
