Exobolygó-billiárd

89

Az Üpszilon Andromedae körüli bolygórendszer egyike az elsőként
felfedezett Naprendszeren kívüli ilyen rendszernek. Az eddig
azonosított három planéta közül a legbelső a csillaghoz nagyon közeli,
nagyjából kör alakú pályán kering, míg két távolabbi társa elnyúlt
útvonalon halad. Eric Ford (University of California, Berkeley) és
kollégái az eddig készült, közel 500 megfigyelés alapján a rendszer
múltját és a jövőbeli várható fejlődését tanulmányozták. Számítógépes
szimulációkkal sikerült igazolni feltételezést, amely szerint egy, a
rendszerhez tartozó planéta valamikor a múltban erősen perturbálta
többi társát, és azok ennek következtében álltak mai pályájukra.
Eredetileg a harmadik, azaz a külső bolygó is közel körpályán mozgott.
Innen valamilyen erős behatás, pl. egy hatalmas becsapódás elnyúlt
pályára állította. A gravitációs zavar tovább terjedt a rendszerben, és
a középső planéta útvonalát is eltorzította.

Fantáziarajz két, egymás közelében elhaladó exobolygóról (NWU nyomán)

A
13 év alatt összegyűjtött észlelések alapján készült modell rámutatott,
hogy a külső bolygó gravitációs hatásától a középső társának pályája
7000 éves periódussal a jelenlegi elnyúlt és egy, a körhöz sokkal
közelebbi alak közt ingadozik. Az eredmények alapján a furcsa pálya
kialakulását magyarázó korábbi elgondolások közül az egyre
valószínűtlenebb, amelyik szerint a protoplanetáris korong gázanyagának
eloszlásában mutatkozó furcsaságok nem hozhat létre azt. Az elnyúlt
útvonalat feltehetőleg a már kialakult bolygók közti kölcsönhatások
okozták.

Napjaink megfigyelései arra utalnak, hogy az exobolygó
rendszerek gyakoriak, ugyankkor sok közülük elnyúlt pályán mozgó
planétákból épül fel. Ez a Föld példájából kiindulva elvileg
befolyásolhatja az élet fejlődését az adott égitesten. A túlságosan
szélsőséges éghajlat mai tudásunk szerint hátrány a fejlett életformák
kialakulása szempontjából.

Forrás: UC Berkeley News 2005.04.13.

Hozzászólás

hozzászólás