Mint egy tavaszi virág, úgy virult ki a Cassiopeia sötét egén egy új nóva. Nakamura Judzsi (Japán) fedezte fel az objektumot március 18-án egy 135 mm-es teleobjektívvel, 9,6 magnitúdós látszó fényességnél. Négy nappal korábban még semmilyen, 13 magnitúdónál fényesebb objektum nem volt látható azon a helyen.
Március 20-án már 8 magnitúdósra fényesedett, amit már egy egyszerű, 50 mm-es binokulárral is meg lehetett nézni. Másnapra pedig a Nova Cassiopeiae 2021 meg is kapta állandó jelölését V1405 Cas néven.
Az új objektum a következő koordinátákon található: 3h 24m 48s ; +61° 11′ 15″. Ez kb. 6°-kal van északnyugatra a 2 magnitúdós Caphtól (β Cas) és 0,5°-ra délre a fényes M52 nyílthalmaztól, vagy aki azt ismeri jobban, 0,5°-ra keletre a Buborék-ködtől (NGC 7635). Az alábbi grafikon mutatja, hogyan is lehet eljutni hozzá a Caph csillagtól. Mivel a Cassiopeia csillagkép cirkumpoláris a közepes északi szélességen élők számára, így egész éjszaka megfigyelhető. Legmagasabban késő este és virradat előtt látható.
A klasszikus nóvák, mint amilyen a V1405 Cas is, olyan szoros kettőscsillagok, amelyeknek egyik tagja egy kompakt fehér törpecsillag, a másik pedig vagy egy Naphoz hasonló fősorozati csillag vagy egy vörös óriáscsillag. A fehér törpe erős gravitációja hidrogént szív el kísérőjétől, az átkerült gáz pedig akkréciós korongot képez a fehér törpe körül. Az anyag ezután a fehér törpe felszínére spirálozik, ahol összetömörödik, és kb. 10 millió K-re is felmelegszik: ez már olyan magas hőmérséklet, hogy robbanással nukleáris fúzió is beindulhat. Meglehetősen kis mennyiségű elszívott hidrogén fogy így el, az anyag nagyobb része kirobban a világűrbe egy gyorsan táguló héj formájában.
A Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium csillagászai kimérték, hogy a V1405 Cas-ból kiáramló anyag kb. 1600 km/s sebességre tett szert. Ezzel a sebességgel 4 perc alatt érnénk el a Holdat a Földről.
A nóvák megfigyelése mindig izgalmas. Amikor a távcsövünkön át megnézünk egyet, akkor a robbanást kísérő fényt látjuk – olyan az egész, mintha egy hidrogénbomba robbanását néznénk biztonságos távolságból. Egy egyébként halvány csillag fényessége ilyenkor ötven-százezerszeresére nő órák alatt. A fehér törpe sértetlenül túléli mindezeket, és újabb friss réteg hidrogént kezd gyűjteni egy következő robbanáshoz.
Amikor feltűnik egy nóva az egünkön, a csillagászok megpróbálják egy korábbi csillaggal beazonosítani. A V1405 Cas csak 0,12 ívmásodpercre található a CzeV3217 jelű, eredetileg W UMa típusba sorolt fedési kettős csillagtól, amely elég közeli ahhoz, hogy akár a nóvakitörés szülőcsillaga lehessen. Hasonlóan a nóvákhoz, a W UMa típusú csillagok is olyan közel keringenek egymáshoz, hogy egy közös „nyakon” keresztül anyagot adnak át egymásnak. Van viszont egy jelentős különbség, tudniillik ezen típusú kettősök mindkét tagja fősorozati csillag, amelyek a Naphoz hasonlóan hidrogént égetnek, és még nem járnak a fejlődésük végén, mint a fehér törpék.
A nóva megváltoztatta erről a rendszerről alkotott képünket. Patrick Schmeer a Változócsillag-észlelők Amerikai Társaságával (AAVSO) együtt felülvizsgálta a CzeV3217 klasszifikációját az AAVSO adatbázisban, és azt fedési kettősből N + E, azaz nóva + fedési rendszerré változtatták.
A legfrissebb fényességmérések az AAVSO honlapján megtekinthetőek. A honlapon „Pick a Star” mezőben a „V1405 Cas” begépelése után kiválaszthatjuk a „Plot a light curve” lehetőséget, így megtekinthetőek a fényességértékek az idő függvényében.
Amennyiben valakinek lehetősége van rá, észlelje az objektumot, amilyen gyakran csak lehet. A nóvák általában felfényesednek, halványulnak, gyakran újra felfényesednek. Az AAVSO térképe segítségével megbecsülhető a mindenkori látszó fényesség, amit az AAVSO mellett az MCSE Változócsillag Szakcsoport is vár mindenkitől. A nóvák megfigyelése nem csak amiatt izgalmas, mert egy robbanás szemtanúi lehetünk, hanem azért is, mert az Univerzum egyik alapvető folyamatát figyelhetjük meg. A robbanásos fúzió során a nóvák szén-, nitrogén-, oxigén- és egyéb atomokat szórnak szét a világűrbe. Akár az Ön saját atomjai is egy hasonló végzetes eseményből származnak valahonnan nagyon messziről és nagyon régről.
Forrás: skyandtelescope.org
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.
