Az ultrahideg törpék olyan csillagszerű objektumok, melyek felszíni hőmérséklete kisebb, mint a leghidegebb normál csillagoké, általában a kétezer fokot sem éri el. Az alacsony hőmérsékleten kondenzálódó por miatt ezek a törpék egyféle átmenetet képez(het)nek a valódi csillagok és a Jupiterhez hasonló óriásbolygók között. A vörös óriáscsillagok csak 1000-1500 fokkal melegebbek náluk, méretük és tömegük azonban sokszorosa a törpékének.
A Zeng Hua Zhang (Yunnan Observatory, University of Hertfordshire) és David Pinfield (University of Hertfordshire) által vezetett kutatócsoport két infravörös égboltfelmérés, az UKIDSS (United Kingdom Infrared Deep Sky Survey) és a 2MASS (Two Micron All Sky Survey) fotometriai adatai alapján összesen 806 ultrahideg törpecsillagot azonosított, melyek közül 34 újonnan felfedezett L színképtípusú törpe.
Nyolc ultrahideg törpét tartalmazó kettős rendszernek a J infravörös sávban készült képe az UKIDSS adatbázisából. Mindegyik látómező mérete 1,5 ívperc. A főkomponensek egy kivételével (SDSS 0207) a képek közepén láthatók, a hideg törpe kísérőket fehér kör jelöli.
[Zhang és tsai]
A sajátmozgás- és távolságadatok alapján a mintából 9 objektum tág kettős rendszer. Ezek közül az egyik főkomponense az η Cancri vörös óriáscsillag. Az SDSS 0832 katalógusjelű objektum az első tág kettős rendszer, melynek egyik komponense egy ultrahideg törpe, a másik pedig egy óriáscsillag, ráadásul az is vörös. Az η Cancri A fémtartalmát a Napéhoz hasonlónak feltételezve az adatok alapján kora 2,2 és 6,1 milliárd év közöttinek adódik. Az η Cancri B tömege 63 és 82 jupitertömeg között van, hőmérséklete pedig 1800 K körüli. A többi ultrahideg vörös törpééhez viszonyítva nem tipikus infravörös színei alapján az is elképzelhető azonban, hogy az η Cancri B esetében igazából nem egy objektumról, hanem egy feloldatlan kettősről van szó, mégpedig egy L4 és T4 spektráltípusú törpe párosáról. (Az L és a T színképtípus a klasszikus Harvard-féle színképosztályozás kiegészítése az alacsony hőmérsékletű törpecsillagok besorolásához.)
Az η Cancri A és B (körrel jelezve) az UKIDSS J, H és K infravörös színszűrőkön keresztül rögzített felvételeiből összeállított képen. A két komponens szeparációja 164 ívmásodperc.
[Zhang és tsai]
Pinfield szerint a nagyléptékű infravörös égboltfelmérések nagy jelentőségűek a leghidegebb égitestek azonosításában, ugyanis ezek keresésének nehézségei leginkább a tű és a szénakazal példájával érzékeltethetők. Ha azonban találunk egyet, mint például most az η Cancri B-t, akkor az sokat segíthet a hideg csillagok, vagy más nézőpontból a forró óriásbolygók légkörével kapcsolatos problémák megfejtésében.
A kutatócsoport az SDSS 0832 paramétereinek pontosítása céljából a kettős legnagyobb földi teleszkópokkal történő további megfigyelését tervezi.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban fog megjelenni.
Forrás:
- ScienceDaily 2010.02.19.
- arXiv:1001.3609v1 [astro-ph.GA]