Új ötlettel álltak elő a NASA kutatói és mérnökei, hogy az InSight hőmérőjét, vagy más néven a „vakondot” ismét elindítsák. A vakond a Heat Flow and Physical Properties Package (HP3) része, egy önbeverő tüske, mely akár 5 méter mélyre képes leásni magát a marsi talajba, hogy ott hőmérsékleti méréseket végezzen.
2019. február 28. óta azonban nem tudott 30 centiméternél lejjebb jutni, melynek részleteiről korábbi cikkünkben olvashatnak. A berendezést segítő struktúra blokkolja a leszállóegység kameráját, amely rálátna a vakondra, ezért a csapat az InSight robotikus karjával emelné el az útból. Attól függően, hogy mit látnak, a csoport a robotkar segítségével húzná ki a vakondot szorult helyzetéből a nyár későbbi pontján.
A HP3 az InSight számos mérőműszerének egyike, melyek mind a vörös bolygó mélyebb szerkezetének megismerését hivatottak szolgálni. Az InSight-on található továbbá a szeizmométer is, mellyel április 6-án kimérték az első marsrengést, amit május 22-én egy feltehetőleg 3 magnitúdó erősségű rengés követhetett – az idáig kimért legnagyobb szeizmikus jel.
Az elmúlt hónapokban a NASA JPL laboratóriumában rengeteg különféle tesztet és analízist futtattak, hogy kiderítsék, mi akadályozhatja a vakondot a fúrásban. A kutatócsoport most úgy véli, hogy feltehetőleg az InSight körüli marstalaj nem várt súrlódásmentessége lehet a probléma, a bolygó más pontjain látott felszíntakarótól valami gyökeresen eltérő talaj. A vakondot úgy tervezték, hogy a laza marstalaj elfolyjon körülötte, ezzel biztosítva a visszarúgását ellensúlyozó súrlódást, és lehetővé téve, hogy ásson. Elegendő súrlódás nélkül viszont csak egy helyben pattog.
„A JPL és a DLR mérnökei nagyon keményen dolgoznak a problémán.” – mondta Lori Glaze, a NASA bolygókutató részlegének vezetője. „A támasztó struktúra eltávolításával több információhoz juthatnak és legalább egy lehetséges megoldást is meg tudnak próbálni.”
Az emelés június végén fog megkezdődni, mikor a robotikus kar megfogja a támasztó szerkezetet. Egy hét leforgása alatt három lépésben fogja elmozdítani, miközben folyamatosan felvételeket készít majd, hogy a mérnökök megbizonyosodhassanak róla, hogy a szerkezet mozgatása közben a vakond nem húzódik ki a marstalajból. Ha ugyanis onnan kikerül, nem tudják visszajuttatni.
A procedúra nem veszélytelen, ugyanakkor a küldetés vezetői úgy döntöttek, hogy muszáj megtenni a lépéseket, hogy a berendezést ismét működésre bírják.
„A támasztó szerkezet elmozdításával jobban fogjuk látni, mi történik. Egyben viszont lehetőséget is kapunk, hogy leteszteljük az egyik elméletünket.” – mondta Tilman Spohn, a HP3 kutatásának vezetője. „A tervünk, hogy az InSight robotkarjával lenyomjuk a talajt. A számításaink szerint ennek elegendőnek kéne lennie ahhoz, hogy a vakond számára szükséges súrlódást biztosítsuk.”
Forrás: NASA JPL
