Az Amerikai Geofizikai
Társaság (American Geophysical Union) 2012. december 5-i ülésén mutatták be
azokat a fényképeket, melyek a Föld éjszakai látványát mutatják a
világűrből. A teljes planétát lefedő
kompozit kép korábban nem látott felbontásban mutatja be globálisan a
fényszennyezés forrásait, a városi fényeket. A NASA és a NOAA (National Oceanic
and Atmospheric Administration) új műholdja, a Suomi National Polar-orbiting
Partnership (SNPP) egy olyan érzékelőt is vitt magával, amely képes az éjszakai
Föld megfigyelésére. Az eszköz arra is alkalmas volt, hogy az éjszaka
szárazföldet érő Sandy-hurrikánt holdfényben fotózza. Az érzékelő érzékenysége
elegendő ahhoz, hogy pl. egy magányos hajót kimutasson a tengeren. Az eszköznek
számos alkalmazása lehet, pl. segítheti a meteorológiát is, hiszen több
felhőtípus éjszaka keletkezik.
Az SNPP jelentős lépés a
fényszennyezés világűrből történő feltérképezésében is, a korábban ismertté
vált műholdas képeket túlszárnyalja.
Az éjszaka sehol sem
olyan sötét, mint gondolnánk – hiába nevezték el a földgolyót mutató éjszakai
felvételt „fekete üveggolyó”-nak, nehéz rajta igazán sötét területeket találni.
Bolygónk felszínét sűrűn bepiszkítja a túlzó és veszteséget jelentő világítás,
ami fényszennyezést okoz. A pazarló fények nem csak a csillagos égbolt látványát
veszik el tőlünk, hanem jelentős mennyiségű energia elpocsékolását és
egészségügyi kockázatot is jelentenek. A probléma megoldásával jelentős pénzt
takaríthatnánk meg, csökkenthetnénk a fény természetes környezetünkre gyakorolt
hatását, és sok esetben még jobban is láthatnánk éjszakai környezetünket.
Az SNPP éjszakai kamerájának
egyik érdekessége, hogy érzékenységét pixelenként szabályozzák – a fényességhez
alkalmazkodva –, ezzel a képek dinamikus tartományát jelentősen növelik. A földfelszínre
vetített felbontóképessége 750 méter – így a teljes planétát lefedő mozaik
mérete 54.000×27.000 pixel. A hazánkról kivágott részlet is több mint 1000
pixel szélességű – a városokon kívül a nagyobb falvak is azonosíthatók a képen.
A Balaton körvonalát a part menti települések fényei élesen kirajzolják.
Az SNPP-felvételek jól
mutatják a városokból és a főútvonalakról az égbolt irányába távozó fényt. A
kép tanúbizonysága szerint a városok többsége a kelleténél fényesebb – amiért legtöbbször
a nem megfelelően irányított lámpatestek a felelősek. Egyedül az Egyesült
Államokban dollár milliárdok mennek veszendőbe évente azért, mert a szükséges
területek helyett az égbolt irányába távozik a fény jelentős része – jelenti ki
a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) témához kapcsolódó közleménye. „A
Földünkről készült »fekete üveggolyó« képek nyilvánvalóvá teszik, hogy nagyon
sok munkánk lesz még, hogy megbirkózzunk a fényszennyezés problémáival” –
mondta Bob Parks az IDA ügyvezető igazgatója. „A világítás káros hatásai messze
túlmutatnak a csillagászaton.” Túlméretezett és rosszul irányított világítási
berendezések zavarhatják a denevéreket, a költöző madarakat, s még sorolhatnánk
az érintett élőlényeket, beleértve magát az embert is. Az okozott problémák
jelentős része elkerülhető lenne, ha minden külső világítás lefelé irányulna,
ha csak akkor és olyan mértékben használnánk őket, amikor és amennyire arra
szükség van. Megfelelő világítással a „fekete üveggolyó” egy kicsit
elhalványítható lenne, s halványabb csillagok is visszatérnének éjszakai
égboltunkra.
Mindez nem csak az IDA
javaslata, ez év augusztusától az Országos Településrendezési és Építés
Követelmények (az OTÉK) elnevezésű kormányrendelet is ezt írja elő. Bízunk
benne, hogy a törvénynek pozitív hatásai lesznek, és a „fekete üveggolyó”-hoz
hasonló későbbi világűrből készült felvételeken nem további kifényesedést,
hanem kellő szintre csökkenő városi fényeket láthatunk majd.
A műhold felvételei megtalálhatók a NASA
„Föld Obszervatórium” (Earth Observatory) honlapján (http://earthobservatory.nasa.gov),
az itt közölt képek is onnan származnak.
Források: IDA december 6-i sajtóanyag, NASA
Science News (december 5.).
