Csehország csatlakozott az Európai Déli Obszervatóriumhoz

630

2006. december 22-én Prágában, a Cseh Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumban írták alá az egyezményt, mellyel Csehország 2007. január 1-től az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teljes jogú tagjává vált, elsőként a közép- és kelet-európai régióból. Csehország így 13. tagországként csatlakozott a Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Finnországot, Németországot, Olaszországot, Hollandiát, Portugáliát, Spanyolországot, Svájcot, Svédországot és Nagy-Britanniát tartalmazó szakmai szervezethez.

A csatlakozást szentesítő aláírási ceremónia.

 A csehországi csillagászat története hosszú időre tekint vissza. Négy évszázada Tycho Brahe és Johannes Kepler fektette le a modern csillagászat alapjait, amikor II. Rudolf meghívására Prágában telepedtek le. Később számos híres csillagász-fizikus, mint pl. Christian Doppler, Ernst Mach és Albert Einstein töltötte élete egy részét a cseh fővárosban. Prága kétszer is otthont adott a Nemzetközi Csillagászati Unió három évente megszervezett közgyűlésének, először 1967-ben, majd 2006-ban, a nagy médiavisszhangot kiváltó "Plútó-szavazáskor". A jelenlegi cseh csillagászat a Cseh Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete mellett a prágai, brünni és az opavai egyetemeken összpontosul. A Csillagászati Intézet müködtet egy 2 méteres optikai és egy 10 méteres rádiótávcsõvet az Ondrejovi Obszervatóriumban, ugyanakkor cseh kutatók a csillagászat számos területén értek el kiemelkedő eredményeket, mint például a nap- és csillagfizikában, a csillagközi anyag vizsgálatában, a bolygórendszerek és galaxisok tanulmányozásában.

Balra: La Silla-i látkép a kupolákkal. Jobbra: a VLT négy óriástávcsöve.

Az ESO-tagsággal számos lehetőség nyílik a cseh csillagászok számára. A szervezet több mint négy évtizedes múltra tekint vissza, keretein belül pedig világszínvonalú kutatási eszközökhöz és technikákhoz lehet hozzáférni. Központja a München melletti Garchingban van. Összesen három helyszínre telepítettek távcsöveket az ESO égisze alatt, melyek a chilei Atacama-sivatagból fürkészik a Világegyetem titkait. A Very Large Telescope (VLT) műszeregyüttese négy darab, 8,2 m átmérőjű távcsőből áll Cerro Paranal hegyén, 2600 m-es magasságban. A 2400 m-es La Sillán több közepes méretű távcső működik. A harmadik helyszín 5000 m magasan a világ legszárazabb légkörű obszervatóriuma, ahol a szubmilliméteres hullámhosszakon működő APEX rádiótávcső található. Ugyanitt fog a következő években megépülni a 12 m-es antennákból álló ALMA hálózat. A szervezethez való csatlakozással a cseh csillagászok szabadon pályázhatnak távcsőidőt ezen műszerek bármelyikére, amivel a világ élvonalába tartozó kutatások válnak lehetővé – immár számukra is.

Forrás:  ESO PR 06/52

Linkajánló:

Nyolc bolygó van a Naprendszerben!
Új ablak a déli égboltra

Hozzászólás

hozzászólás