Hogyan hallgassuk le az idegenek csillagközi kommunikációját?

5665

Fejlett technikával rendelkező idegen civilizációk nyomait összesen két helyen kell keresnünk: a Naprendszeren kívül, és azon belül. A földön kívüli intelligencia nyomai utáni kutatás (Search for Extra-Terrestrial Intelligence – SETI) egy külön területét képezi ezért az esetleges idegen civilizációk eszközeinek keresése (Search for Extra-Terrestrial Artifacts – SETA), kézenfekvően a Naprendszeren belül.

Egy ezzel kapcsolatos érdekes új elképzelés nyomán tett első vizsgálatok eredményeiről számoltak be a napokban a Pennsylvaniai Állami Egyetem SETI-kurzusának hallgatói. Noha a vizsgálat nem talált semmilyen Naprendszerbeli idegen eszköz jelenlétére utaló nyomot, a mindössze néhány perces rádió-megfigyelést a csillagász-jelöltek megvalósíthatósági tanulmánynak szánták, és szorgalmazzák a kutatások folytatását.

Elképzelhető, hogy egy Tejútrendszerbeli intelligens idegen civilizáció úgy próbálja meg feltérképezni a galaxisunkat, hogy Neumann-szondáknak nevezett önreprodukáló űrjárműveket küld szét a közeli csillagokhoz, ahol azok mindegyike a helyi nyersanyagokat felhasználva több új, önmagához hasonló űreszközt hoz létre, majd ugyanezzel a feladattal továbbküldi azokat más közeli csillagokhoz. Ezt követően a szülőszonda nekiláthat fő feladatának, az adott csillagrendszer vizsgálatának. A számítások szerint ha az ilyen szondák maximális utazósebessége a fénysebesség 10%-a, akkor a szondák exponenciálisan gyarapodva mindössze félmillió év alatt eljuthatnak a galaxis legtávolabbi pontjaira is.

Igen ám, de a vizsgálatok eredményeit valamiképpen vissza is kell juttatni a szondát kiküldő civilizáció otthonába. Ennek egy célszerű, hibatűrő és energiatakarékos módja lehet, ha az üzeneteket nem közvetlen rádiókapcsolat révén juttatják el hatalmas távolságokra, hanem inkább számos átjátszóállomáson keresztül, csillagtól csillagig, rövidebb pont-pont kapcsolatok hálózatán bonyolítják a kommunikációt – hasonlóan ahhoz, ahogyan itt a Földön az internet is működik. Érdemes lehet továbbá kihasználni a gazdacsillag gravitációslencse-hatását is a rádióüzenetek fókuszálása, felerősítése érdekében. Noha a rádióhullámok használatának feltételezése egy jól megalapozott sejtés csupán, de tény, hogy az emberiség számára is ez vált be eddig a legjobban a világűrben.

A fenti feltételezések alapján viszonylag jól behatárolható az ilyen adattovábbító szondák Naprendszeren belüli lehetséges elhelyezkedése, ami célzott keresésüket is megkönnyíti. A Nap gravitációslencse-hatásának kihasználásához legalább 550 csillagászati egységre (a Nap–Föld távolság 550-szerese, nagyjából 3 fénynap) kell csillagunktól eltávolodni, éspedig pontosan a célpontcsillaggal átellenes irányban. A vonzáscentrumtól ilyen nagy távolságban nem okoz különösebb meghajtási nehézséget az átjátszóállomások fix pozíciójának fenntartása.

Az átjátszóállomásként szolgáló űrszonda (relay spacecraft) elhelyezkedése a Naphoz képest (Sun), a célpontcsillaggal (target star) átellenes irányban, a gravitációs lencse fókuszában, vagyis legalább 550 csillagászati egység (3 fénynap) távolságra. Forrás: Dani Zemba / Penn State (Creative Commons).

A feladat tehát adott: át kell fésülni rádiótávcsövekkel a legközelebbi csillagokhoz tartozó Naprendszerbeli átellenes pontok környezetét mesterséges rádiójelek után kutatva. Ennek technikáit a SETI keretében már jó ideje igen alaposan kidolgozták a kutatók, így a program végrehajtása lényegében csak távcsőidő kérdése. A tanulmány szerzői próbaképp a Napnak az Alfa Centaurihoz tartozó gravitációslencse-fókuszát vizsgálták 2021 novemberében a hatalmas Green Banki rádiótávcsővel, ám mindössze nagyjából háromszor öt percen keresztül.

Noha ez a megfigyelés nem tárt fel Naprendszerünkből származó mesterséges rádióadásra utaló jeleket, a kutatókat ez nem csüggesztette el. Egyelőre mindössze egyetlen közeli csillaghoz tartozó gravitációs fókuszt vizsgáltak, azt is csak nagyon röviden, és csupán két hullámsávban. Még az is lehetséges, hogy ha van is ott egy idegen űrszonda, az éppen akkor nem forgalmazott kimenő adást. A vizsgálatokat tehát mindenképp érdemes folytatni, valamint térben, időben és akár frekvenciatartományban is kiterjeszteni.

Forrás: Penn State University és az eredményeket ismertető tanulmány preprintje

Hozzászólás

hozzászólás