Szép magyar siker a nemzetközi csillagászati és asztrofizikai diákolimpián

6701

2019-ben Magyarország rendezte a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA), a világméretű olimpiai közösség nagy tetszése és megelégedése mellett. 2020-ban a 14. olimpia Kolumbiában került volna sorra, de a világjárvány sajnos keresztülhúzta a számításokat, a csapatok személyes részvételével zajló megmérettetésről le kellett mondani. Mire ez végérvényesen eldőlt, már jócskán a nyárban jártunk, így az IOAA nemzetközi irányító testületének (International Board, IB) döntenie kellett: 2020-ban elmarad a diákolimpia, vagy megpróbáljuk azt a digitális térben megrendezni. A testület az utóbbi álláspontra helyezkedett, a döntésben pedig nagy szerepet játszott, hogy tavasszal, de már a járvány kitörése után az észtek egy kisebb, de nemzetközi körben rendeztek egy digitális versenyt. Ennek tapasztalatai alapján az IB Észtországot kérte fel, hogy legyen a lebonyolítója a 2020-as diákolimpiának. Mivel azonban ez nyilvánvalóan nem lehetett ugyanolyan, mint az eddigi tizenhárom, megkülönböztetésül a következő elnevezést kapta: 1st Global e-Competition on Astronomy and Astrophysics.

A szervezés és a technikai előkészítés gyakorlatilag két hónap alatt lezajlott. A feladatokra minden résztvevő országtól javaslatokat kértek, és a végső feladatsorokat (elmélet, adatfeldolgozás, észlelés, csapatverseny) ezekből állította össze a szintén rekord gyorsasággal felállt nemzetközi feladatkitűző bizottság (Academic Committee, AC). („Normál” olimpia esetében az AC teljes egészében a rendező ország szakembereiből áll.) Az AC az elméleti részben nyolc, az adatelemzési fordulóban három, az észlelési körben négy, míg a csapatversenyben két problémát tűzött ki. Ezek, a megoldásokkal együtt angol nyelven elérhetők a verseny honlapján, a https://gecaa.ee/competition-problems-and-solutions/ címen.

A lebonyolítás módja természetesen különbözött a megszokottól: minden az interneten keresztül zajlott. Nehezítette a helyzetet, hogy több országban technikai problémákkal kellett szembenézni, míg más országokban adminisztratív korlátozások nehezítik az internet használatát. A csapatok lényegében két lehetőség közül választhattak: a versenyzők külön helyszíneken – akár mindenki a saját otthonából – vesznek részt a fordulókon, vagy egy-egy ország összegyűjti a versenyzőit egy helyszínre, és ott, helyi központi felügyelet mellett csatlakozva vesznek részt a versenyben. A magyar csapat az utóbbit választotta, de a megoldásunk végül vegyesre sikeredett, mert egyik diákunknak, akit a Cambridge-i Egyetemre vettek fel, a karanténhelyzet változása miatt a tervezetthez képest két héttel korábban kellett elutaznia Angliába.

Munkában a magyar versenyzők. Az elméleti feladatok megoldására 3 óra, az adatelemzésre 3,5 óra, míg az észlelési fordulóra 1,5 óra állt rendelkezésükre (Felvétel: Kovács József)

A verseny 2020. szeptember 25-én (elmélet), 26-án (adatelemzés) és 27-én (észlelés) került lebonyolításra. Minden csapat választhatott négy időpont közül, hogy az adott napon mikor akarja kezdeni a versenyzést. Mi a délután egy órát választottuk. Nyolc versenyzőnk mindhárom napon tizenkét óra körül a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban gyűlt össze, ahol elfoglalták helyüket a számítógépek előtt, pontban 13 órakor pedig megnyílt előttük a versenyfelület, és nekiláthattak a problémák megoldásának. Ezekre 3, 3,5 és 1,5 óra állt rendelkezésükre. A szervezők a számítógépes felületen a kérdésekre csak egyszerű, általában számszerűsíthető válaszokat vártak, de a diákok a számításaikat tartalmazó lapokat a végén lefényképezték, és azokat is feltöltötték a központi szerverre, hogy azok támpontul szolgáljanak a javítóknak.

Az eddigi olimpiák nagyon szigorú „biztonsági” intézkedések mellett zajlottak, ami azt jelenti, hogy a diákoknak a feladatsorokat szoros felügyelet mellett, csak zsebszámológépet használva kellett megoldaniuk, a bármilyen elektronikus kommunikációra alkalmas eszközeiket már a megérkezéskor le kellett adniuk, és ezeket csak az utolsó forduló után kapták vissza. Jelen helyzetben ilyesmiről nyilván szó sem lehetett, már csak azért is, mert a verseny maga az interneten zajlott. A szervezők a „felügyeletet” úgy oldották meg, hogy az egyénileg dolgozó versenyzőknek egy központi zoom-meetinghez kellett csatlakozniuk képpel és hanggal, hogy szúrópróbaszerűen lehessen ellenőrizni a tevékenységüket, a csapatban dolgozó versenyzőknek pedig egy streamet kellett szolgáltatniuk hanggal, amelybe a főszervezők belenézhettek, illetve ezt rögzíteni is kellett, és a végén fel kellett tölteni a központi szerverre, hogy akár később is ellenőrizhető legyen. Mi a Cambridge-ben ülő versenyzőnk, Kozák András miatt egy külön zoom-meetinget hoztunk létre, amihez ő is csatlakozott, az „ellenőrök” pedig a közös meetingünkhöz csatlakozhattak véletlenszerűen. Nálunk mindhárom forduló gond nélkül lezajlott.

Vége a versenynek, mindenki felszabadult és boldog, pedig itt még nem is tudtuk, milyen szép eredményt értek el a versenyzők és a csapat (Felvétel: Világos Blanka)

A csapatverseny már néhány éve „nemzetközi”, azaz nem egy-egy ország diákjai alkotnak egy csapatot, hanem vegyes csapatokat alakítanak ki sorsolással, hogy így is segítsék a versenyzők közötti kapcsolatépítéseket. A normál olimpián a csapatfeladatot az olimpia elején megkapják, és a megoldásokat 4-5 napon belül kell beadni, mire a többi fordulónak vége. Idén erre a versenyzőknek két hetük volt szeptember 27-e után, egymással a kapcsolatot szintén digitálisan tartva.

Normál olimpián a hivatalos pontozás is a szervező ország erre a célra létrehozott – 40-50 fős – pontozócsapatának a dolga, de ott a csapatvezetők is megkapják saját versenyzőik megoldásait, és ezeket a hivatalos javítástól függetlenül kijavíthatják a központi javítási útmutató alapján. A végső pontszámok pedig a hivatalos és a nemzeti pontozások alapján egy egyeztetési folyamat eredményeként állnak elő. Ebben a formában erre természetesen idén nem volt lehetőség, így a szervezők minden feladathoz a csapatvezetők közül rendeltek legalább kettőt, akik 8-10 ország összes versenyzőjének a feladatra adott megoldását megkapták, és egymással egyeztetve 10 nap alatt kijavították. Saját versenyzőjének feladatát senki sem javította.

Magyarország 2011 óta vesz részt a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiákon.

A magyar csapat 2020-ban az elmúlt 10 év legjobb eredményét érte el: minden versenyzőnk dicséretet vagy érmet kapott!

A részletes eredménylista a következő (a versenyzők ABC-sorrendben):

  • Ezüstérem:
    • Ludányi Levente
    • Mátéfy Ádám
    • Tordai Tegze
    • Varga Vázsony
  • Bronzérem:
    • Mendei Barna
    • Simon Tamás
    • Takács Dóra
  • Dicséret:
    • Kertész Balázs
    • Kozák András

A csapatversenyben első és második helyezést elért csapatnak is volt magyar tagja, Mátéfy Ádám, illetve Varga Vázsony személyében.

Képernyőkép a GeCAA országok szerint sorba rendezett hivatalos végeredményének magyar részéről. A versenyen 34 ország vett részt, és 184 versenyző ért el értékelhető eredményt
(https://gecaa.ee/individual-competition/)

MINDEN VERSENYZŐNKNEK EZÚTON IS GRATULÁLUNK A NAGYON SZÉP EREDMÉNYHEZ!

A helyi lebonyolításért köszönet illeti a Könyves Kálmán Gimnáziumot, külön Udvardi Imre tanár urat, aki egyúttal az IOAA magyar koordinátora is, és a magyar olimpiai mozgalom lelkes szervezője, segítője. A diákok csapatvezetői a nemzetközi megmérettetésen Dr. Kovács József (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium), Dr. Bódi Attila (ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet), Dálya Gergely (ELTE TTK Fizikai Intézet Atomfizika Tanszék) és Világos Blanka (ELTE, ELKH CsFK CsI) voltak. A lebonyolítást a helyszínen segítette még Kalup Csilla (ELTE, ELKH CsFK CsI), aki a felkészítésben is meghatározó szerepet vállalt, az előkészületeket pedig távolról felügyelte Dr. Hegedüs Tibor (Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatórium), az IOAA nemzeti koordinátora.

Hozzászólás

hozzászólás