Ehnaton fáraó és a napfogyatkozások – csillagászati számítások segíthetnek felderíteni 3400 évvel ezelőtti eseményeket

5557

Egy friss kutatás szerint majdnem 30 évvel korábban léphetett trónra az ókori Egyiptom egyik legismertebb fáraója, a vallásreformer Ehnaton, mint eddig gondolták. Emil Khalisi (Heidelbergi Egyetem) számításait a fáraó életében bekövetkezett három napfogyatkozás időpontjára alapozza.

Az egyiptomi fáraók XVIII–XX. dinasztiájának, az úgynevezett Újbirodalom fennállásának pontos idejét nem ismerjük. Hagyományosan az i. e. 1550 és 1070 közötti évekre teszik Egyiptom történetének ezt a legismertebb időszakát, a „klasszikus fáraók” korát. A régi időkben a mai Kairó közelében álló Memphisz volt az ország közigazgatási központja, míg a mintegy 650 kilométerre fekvő Thébát csak a XVIII. dinasztia kezdetén jelölték ki ismét fővárosnak.

A XVIII. dinasztia egyik leghíresebb fáraója Ehnaton (IV. Amenhotep) volt. Uralkodásának pontos ideje sok vita tárgyát képezi. A számítás módjától függően a fáraó uralkodásának kezdetét az i. e. 14. század közepére teszik. Nemrég megjelent tanulmányában Khalisi kísérletet tesz arra, hogy meghatározza az uralkodó beiktatásának pontos dátumát. Mindehhez az Ehnaton életében fennálló politikai helyzetet, a vallásreformot kiváltó körülményeket és a fáraó által látott napfogyatkozások időpontjait vette figyelembe.

Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül. Feltűnő égi jelenség, főként akkor, amikor a Hold teljesen kitakarja a nála 400-szor nagyobb, de éppen 400-szor messzebb is lévő, így nagyjából ugyanakkora korongnak látszó Napot.

Teljes napfogyatkozást akkor láthatunk, amikor a Hold teljesen elfedi a Napot. (Forrás: Szegedi Csillagvizsgáló. A távolság- és méretarányok torzítva vannak.)

Sajnos a teljes napfogyatkozás egy adott földrajzi helyen igen ritka, és csak egy keskeny sávban látható. Magyarországon legutóbb 1999. augusztus 11-én figyelhettük meg, és erre legközelebb 2081-ben lesz lehetőségünk.

Az égbolt legfényesebb égiteste mind vallási, mind kulturális értelemben központi szerepet játszott az ősi Egyiptomban. Az egyiptomi civilizáció igazította elsőként a naptárát a Nap látszó égi mozgásához, szakítva a Hold járására naptárt építő babiloni és kínai hagyománnyal. Éppen ezért tűnik különösen meglepőnek, hogy az egyiptomi kultuszban oly fontos szerepet játszó égitest elsötétedéséről nincsenek egyértelmű említések. A Nap hirtelen elsötétedése pedig igencsak megrendítő esemény lehetett. Épp így észlelniük kellett a holdfogyatkozásokat is, de az ezekkel kapcsolatos aggodalmakról, felfordulásról nem találtak írásos említéseket, sem kísérletet a magyarázatukra.

Ennek egyik oka az egyiptomi kormányzati struktúrában rejlik. Csupán keveseknek adatott meg, hogy írni-olvasni tudjanak, és nekik nem volt szabad megörökíteniük azokat az eseményeket, amelyek nem illettek bele az istenként tisztelt fáraó rendszerébe. Így nem számoltak be semmilyen társadalmi feszültségről, zűrzavarról, vallási vitáról. Ha mégis, akkor szigorúan a részletek megemlítése nélkül. Ehnaton fáraó uralkodása hasonlóan nagy változásokat hozott az egyiptomi életbe.

Ehnaton fáraó szobra. Egyiptomi Múzeum, Kairó. (Forrás: Egypt Museum)

Apja, III. Amenhotep Atont (a Napot) előnyben részesítette minden istennel szemben. Valószínűleg tőle származik az a trükkös politikai döntés, hogy Atont a megerősödött papsággal rendelkező Ámon (a teremtő) fölé helyezze. Fia, Ehnaton valamikor 18 és 22 éves kora között került hatalomra. Uralkodásának ötödik (mások szerint harmadik) évében drasztikus változásokat vezetett be, amelyek során a Napot az összes többi isten fölé helyezte. Magát az isten egyetlen szolgájának nevezte, és Atonnak szentelte új fővárosát, Ahet-Atont is.

Ehnaton uralkodását a történészek az i. e. 14. század közepére becsülik. Ezen belül, a számítások módjától függően számos lehetőség felmerült:

Időszak (i.e.)Számítási módszer
1382 – 1367a Hold láthatósága + tábázatok
1380 – 1365Cambridge Ancient History 
1377 – 1356szinkronizmusok Hattival
1367 – 1350asszíriai kötődések
1360 – 1343genealógiai kapcsolatok
1359±11 (3σ)radiokarbon kormeghatározás
1356 – 1340geopolitikai kapcsolatok
1353 – 1336egyiptológiai kutatás
1351 – 1334babiloni kereszthivatkozások
1350 – 1334dinasztiák listái
1349 – 1333antropológiai vizsgálat
1340 – 1324régészet
< -1300dendrokronológia
Ehnaton uralkodásának lehetséges időszakai – válogatás. (Forrás: E. Khalisi (2020))

A számos lehetséges számítási módszer közül Khalisi csak a napfogyatkozásokat vizsgálta. William McMurray történész vetette fel, hogy egy Ahet-Atonban (a mai Amarnában) felfedezett sírban, amely Meriré főpapé, az egyik falfestmény talán egy napfogyatkozást jelenít meg. Meriré főpap feladata volt az Ehnaton által elindított új Aton-kultusz felügyelete. A becslések szerint a sír Ehnaton uralkodásának 9. vagy 10. évében épült.

Részlet Meriré főpap sírjából. Ehnaton és felesége Atonnak áldoz. (Forrás: E. Khalisi (2020))

A festményen íveket látunk a napkorong alatt. Értelmezésként a nyakék, a felhő, a fejjel-lefelé fordított szivárvány és a légköri halójelenség is felmerült már, ahogy az is, hogy a teljes napfogyatkozás beállta előtt megfigyelhető árnyéksávokról van szó.

A legutolsó lehetőségre alapozva McMurray úgy gondolta, hogy az i. e. 1338. május 14-ei teljes napfogyatkozást ábrázolja, amelyet Kairótól (Memphistől) néhány kilométerre délre lehetett megfigyelni délután 2-kor.

Az i. e. 1338-as teljes napfogyatkozás. (Forrás: Khalisi (2020))

Szerinte ennek az eseménynek a hatására építhette fel Ehnaton az új rezidenciáját a két nagy város között félúton, azon a helyen, ahol a totalitás bekövetkezett. Ez magyarázatot adna arra, hogy miért épp egy elhagyatott területen épült fel a komplexum. Ehnaton i. e. 1340-ben léphetett trónra, két évvel a napfogyatkozás előtt, és utána vezethette be vallásújító intézkedéseit. McMurray szerint ezt alátámasztja több templomi falfelirat is.

Giulio Magli asztrofizikus az amarnai templomok elhelyezkedését vizsgálva arra jutott, hogy az i. e. 1338-as napfogyatkozás előtt épülhetett fel a város, és a váratlan égi jelenség Ehnaton uralkodásának végén következett be. McMurray-vel ellentétben Magli úgy gondolja, hogy a napfogyatkozás nem megerősítette Amarnát, hanem éppen emiatt ürítették ki a várost.

Göran Henriksson régész-csillagász hat részleges és gyűrűs napfogyatkozást választott ki, amelyek a horizont közelében látszottak, mert az apróbb változásokat ott könnyebben észrevehették az emberek, mint a délben bekövetkező halványodásokat. Egy részleges napfogyatkozást 70%-os kitakarás alatt nehéz spontán észrevenni. Henriksson kimutatta, hogy az i. e. 1378. július 5-i részleges napfogyatkozás nagyon feltűnő lehetett, főképp a Thébához közeli Luxorban, ahol a fáraó uralkodott. Azon a reggelen a Nap egy kör alakú, fekete „lyukkal” a közepén kelhetett fel. Ez Ehnaton uralkodásának hatodik évében történhetett, és megindokolhatta a fáraó névváltozását.

Ehnaton három gyűrűs napfogyatkozást is láthatott életében. Az i. e. 1375-ös teljes napfogyatkozás (szürke) Egyiptomban részleges volt, és napkeltekor látszott. (Forrás: Khalisi (2020))

Három évvel később, i. e. 1375. május 3-án Luxorból volt látható egy másik, részleges napfogyatkozás, amelynek hatására a fáraó úgy dönthetett, hogy felépíti Amarnát.

Henriksson úgy gondolja, hogy egy harmadik napfogyatkozás vehette rá Ehnaton fiát, Tutanhamont a váltásra. Az i. e. 1356. október 27-én történt napfogyatkozás hatására dönthettek úgy a papok, hogy el kell hagyni Amarnát, és a gyermek fáraó velük tartott.

Ehnaton három teljes napfogyatkozásnak lehetett szemtanúja, ha a megfelelő napokon Memphisben és Thébában volt. Ha nem ez volt a helyzet, ha végig Thébában tartózkodott, mielőtt Amarnába települt, akkor két napfogyatkozást láthatott, amelyek önmagukban is nagy hatást gyakorolhattak rá. Csak keveseknek adatik meg, hogy egynél több teljes napfogyatkozást lássanak, a legtöbb ember még egyet sem lát életében. Ezek az élmények Khalisi szerint egy életre megváltoztathatnak egy gyermeket.

A kutató úgy gondolja, hogy ezek a látványos jelenségek tették le az alapjait Ehnaton napkultuszának. Áttekintve a napfogyatkozások és a történelmi események időpontjait, Khalisi arra a következtetésre jutott, hogy Ehnaton beiktatása i. e. 1382-re tehető. A kutatás, amennyiben a történészek számára is elfogadható teóriára épül, segítheti az uralkodási időszakok átszámolását és a szöveges források átértelmezését is.

Forrás: Emil Khalisi The Solar Eclipses of the Pharaoh Akhenaten, arXiv: 2004.12952 [physics.hist-ph], v2: 20th July 2020

Hozzászólás

hozzászólás