A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (4660) Nereus kisbolygó száguld el a Föld közelében december 11-én szombaton, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra.
A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009) a Palomar-hegyi 1,22 méteres Oschin Schmidt-teleszkóppal készített fotografikus felvételeken, vagyis az égitest már csaknem 40 éve ismert, pályáját nyomon követik. A felfedezése után az 1982 DB ideiglenes jelölést kapta, majd több oppozíciójakor történt megfigyelése és a pontos pályája ismeretében kapta előbb a 4660-os sorszámot, majd a Nereus nevet. Nereusz a görög mitológiában Gaia (Föld istennő) és Pontosz (tenger istene) legidősebb fia, öreg tengeri isten.
A NASA JPL (Sugárhajtómű Laboratórium) pályaadatai alapján a Nereus pályájának félnagytengelye 1,48 CSE, napközelben 0,95 CSE-re, naptávolban 2,02 CSE-re tartózkodik központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,360, a pálya síkja 1,43 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. A Nap körüli keringési ideje 1,81 év (663,4 nap). A pályája alapján az Apollo típusú földközeli kisbolygók közé tartozik.
A Nereus jelenlegi pályája olyan, hogy rendszeresen, mintegy tíz évenként kerül közel bolygónkhoz. A NASA JPL adatai szerint jelenlegi földközelsége 2021. december 11-én szombaton, magyar idő szerint 14:51-kor 3,93 millió km-re (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer km) mintegy 10-szerese. A kisbolygó és a Föld találkozáskori egymáshoz viszonyított sebessége 6,56 km/s lesz. Egyébként a Nereus földközelsége idején az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagkép irányában tartózkodik és a látszó fényessége mintegy 12,8 magnitúdó lesz. Nem is lenne hírértéke ennek a nagy távolságban bekövetkező földközelségnek, de az égitest viszonylag nagyobb mérete, és eddig ismert fizikai tulajdonságai és összetétele miatt érdemes erről tudósítani.
A 10 méteres Keck-teleszkóppal (Mauna Kea, Hawaii-szigetek) termális infravörös (hősugarak) tartományban 2000-2002 között készült megfigyelésekből átmérőjére 330 +/- 50 méter adódott. Radarcsillagászati megfigyelésekből 2001/2002 fordulóján kiderült, hogy a Nereus egy olyan háromtengelyű ellipszoid alakú testtel közelíthető, amelynek teljes nagytengelyeinek hossza 510 m +/- 20 m, 330 m +/- 20 m, 241 m (+ 80 m / -10 m). A radarmegfigyelések szerint a Nereus tengely körüli forgási ideje 15,16 óra.
A Nereus mérete tehát a párizsi Eiffel-torony méretéhez hasonló vagy annál kissé nagyobb. Más összehasonlításban a legnagyobb külső átmérőjű amerikai futball stadionok méretével érzékeltethető.
A Nereus felszínének fényvisszaverő képessége 0,55, ami miatt a nagy albedójú kisbolygók közé tartozik. A kisbolygók színképi osztályozásában „Xe” típusú, amelyek színképe a 0,49 mikron körül széles abszorpciós sávot mutat, ami a vas-szulfid (FeS) tatalmú troilit ásvány miatt van. Ezek a kisbolygók az E-típusúakkal rokon színképi és összetételbeli tulajdonságúakhoz állnak közel.
A Földre nézve potenciális ütközési veszélyt jelentő kisbolygók (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) a legalább 140 méter átmérőjű égitestek, amelyek pályája 7,5 millió km-nél (0,05 CSE-nél) közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi. Minthogy a Nereus 7,5 millió km-nél is jobban megközelítheti bolygónkat, ezért a PHA-k közé sorolták. Egyébként 2021 novemberében már 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartunk számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8%-a. Az 1 km-nél nagyobb PHA-k száma 160. Egyébként az Apollo típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját (a Nereus is egy Apollo aszteroida). Ma nem ismerünk olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni. A (4660) Nereus sem jelent veszélyt bolygónkra az elkövetkező kétszáz évben. Következő földközelsége 2031. március 2-án lesz, amikor 17,2 millió km-re lesz bolygónktól, vagyis jó messze. A mostaninál közelebb csak 2060. február 14-én lesz, mintegy 1,2 millió km-re kerül földközelbe.
A Nereus azonban nem csak a veszélyessége miatt került a figyelem középpontjába, hanem a rendszeres, 10 évenkénti földközelsége lehetővé teszi űrszondákkal, esetleg emberes űrexpedíciókkal történő közeli vizsgálatát is. Továbbá ma már azt is feltételezik, hogy belseje gazdag vas (Fe, lásd „Xe” színkép típusa és FeS jelenléte), nikkel (Ni) és kobalt (Co) tartalomban. Az aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa rangsorolja az egyes kisbolygókat becsült pénzbeli értékük, és bányászatukkal nyerhető profit alapján. E szerint a Nereus értéke 4,71 milliárd amerikai dollár, a várható becsült profit 1,39 milliárd dollárra tehető.
Az űrbányászat a megvalósításának nyilvánvaló technikai nehézségei, és távolról sem tisztázott nemzetközi űrjogi (pl. bányászati jog, koncesszió, ki a tulajdonos, ki ad engedélyt, ki és hogyan szankcionál, stb.), illetve űr környezetvédelmi vonatkozásai miatt ma még távolinak néz ki. Ennek problémáiról például itt és itt olvashatunk.
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
- SPACE.COM (2021.12.01.)
- NASA/JPL SSD
- 4660 Nereus (NASA/JPL radar)
- LiveScience.com (2021.12.03.)
- The US Sun (2021.11.30.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Asterank (Aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa, incl. Nereus)
- Máris belebuktak (Űrvilág, 2019.01.17.)
- Nemcsak illegális, gazdaságtalan is (Űrvilág, 2018.11.13.)
