A Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének kutatói most két olyan galaxist fedeztek fel a belátott univerzum peremén (z~7 vöröseltolódásnál), amelyeket eddig a Hubble-űrtávcső sem láthatott, mert az őket körülvevő vastag kozmikus porréteg elrejtette őket. Rájöttek, hogy a távoli galaxisok ötöde rejtve marad előlünk. Ez megváltoztatja, amit a Világegyetem fejlődéséről gondoltunk.
A chilei Atacama-sivatagban működő hatalmas ALMA rádiótávcső-hálózat azonban képes a Világegyetem leghűvösebb, legsötétebb mélységeinek rádióhullámait is befogni, így a két eddig láthatatlan galaxis most hirtelen előtűnt.
„Nagyon távoli galaxisokat vizsgáltunk, amelyeket a Hubble-űrtávcsőnek köszönhetően már ismertünk. Észrevettük, hogy két galaxisnak szomszédja van, amire nem számítottunk. Mivel mindkét szomszéd galaxist por veszi körül, a fényük egy részét a por leárnyékolja, így a Hubble számára láthatatlanok.” – magyarázza Pascal Oaesch (Niels Bohn Intézet).
A kutatók a Nature tudományos folyóiratban ismertették az eredményeket.
A galaxisok 10–20 százaléka hiányzik
Az új felfedezés arra utal, hogy a nagyon korai Univerzumban sokkal több galaxis lehetett, mint korábban gondoltuk. Csillagokból származó parányi szemcsék felhői rejtik el őket. Az érzékeny ALMA távcsőrendszerrel és a kutatók által használt új módszerrel azonban már érzékelhetjük őket.
A kutatás két rejtett csillagvárost fedett fel: a REBELS-12-2 és a REBELS-29-2 jelű galaxisokat. Ezek fénye 13 milliárd évig utazott, míg elérte a Földet, de a Világegyetem tágulása miatt a kozmológiai modellszámítások alapján most már 29 milliárd fényévre vannak tőlünk.
A kutatók az ALMA rádiótávcső-hálózattal dolgoztak, ami 66 antenna adatait gyűjti össze, hogy részletes adatokat rögzítsen az égboltról. Az új galaxisokat összehasonlították a Világegyetem nagyon korai, körülbelül 13 milliárd éves forrásaival, és úgy becsülték, hogy az ilyen korai galaxisok 10–20 százalékát még mindig elrejtheti a kozmikus porfüggöny.
„A felfedezésünk azt mutatja, hogy a legkorábbi galaxisok közül ötből egy hiányozhat az égbolt térképéről. Mielőtt nekifognánk megfejteni, hogy mikor és hogyan alakultak ki galaxisok a Világegyetemben, először tudnunk kell, pontosan mennyien vannak.” – mondja Pascal Oesch.
Az új szupertávcső megtalálja a hiányzó galaxisokat
A NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség új szuperteleszkópját, a James Webb-űrtávcsövet várhatóan 2021. december 22-én bocsátják fel. A fejlett technológiájú űreszköz sokkal mélyebben lesz képes vizsgálni az Világegyetemet, és új tudást szolgáltat az eredetünkről. A műszer segítségével a Niels Bohr Intézet kutatói átláthatnak a kozmikus poron.
„A következő lépés az lesz, hogy azonosítjuk az eddig figyelmen kívül hagyott galaxisokat, mert sokkal több van, mint gondoltuk. Itt jelent majd hatalmas előrelépést a James Webb-űrtávcső. Sokkal érzékenyebb lesz, mint a Hubble, és nagyobb hullámhosszakon lesz képes vizsgálni, aminek hála könnyebben megláthatjuk a rejtett galaxisokat.” – mondja Pascal Oesch, hozzátéve: „Próbáljuk megfejteni a Világegyetem kialakulását, és választ adni a legegyszerűbb kérdésre: honnan jött ez az egész? A korai Univerzum most felfedezett, eddig láthatatlan galaxisai korunk könnyen megfigyelhető, fejlett csillagvárosainak első építőkövei. Itt kezdődött minden.”
Forrás: Science Daily
