Előbb alakulhatott ki élet a Marson

12025

A Marsot jellegzetes színe miatt gyakran emlegetjük vörös bolygóként, noha régen, hívhattuk volna kék bolygónak is. Mára elfogadott elmélet, hogy a bolygó korábbi fejlődési szakaszaiban folyékony víz volt a felszínén; hogy mennyi, arról megoszlanak a vélemények. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett ahhoz, hogy az egész bolygót 300 méter mély óceán boríthassa.

Ebben az időben, a bolygó kialakulásának első 100 millió évében, számos jeges aszteroida csapódott a belső Naprendszer bolygóiba. A víz mellett a jeges aszteroidák biológiai szempontból is érdekes molekulákat, például aminosavakat juttattak a vörös bolygóra. Ezek az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science Advances tudományos folyóiratban jelent meg.

Mai állapotában már kevéssé alkalmas az általunk ismert élet fenntartására a Mars, de a múltban ez talán másként lehetett. (Forrás: NASA)

Az eredmények szerint legalább 300 méter mély, de akár 1 kilométer mély óceán is lehetett a fiatal Marson. Ezzel összevetve a Földön nincs is olyan sok víz, Martin Bizarro, a tanulmány egyik társszerzőjének elmondása szerint. Ez a szakasz a Mars kialakulását követő 100 millió évben volt, ami után a földi élet szempontjából katasztrofikus esemény következett be. A tudomány mostani állása szerint a fiatal Föld és egy másik, Mars-méretű bolygó közt hatalmas ütközés történt, melynek következtében létrejött a Föld-Hold rendszer; ezzel egyidőben pedig bármilyen potenciális élet elpusztulhatott a Földön. A kutatók szerint így az élet kialakulását támogató körülmények előbb lehettek jelen a Marson, mint a Földön.

A Mars történetébe egy több milliárd éves meteorit segítségével pillantottak be, ami egykor része volt a Mars eredeti kérgének, így sok információt tartogat a Naprendszer fejlődésének korai időszakáról. A titok abban rejlik, hogyan alakult ki a Mars felszíne (aminek nem volt része a meteorit), mert a felszín nem mozdul el. A Földön ez másképp van, a tektonikus lemezek folyamatosan átkeverik a bolygónk belsejét. A földi tektonikus aktivitás eltüntette a bolygónk első 500 millió évének nyomait. A lemezek folyamatos mozgásban vannak, és a körforgásban újra és újra összetörnek a bolygónk belsőbb részeiben. Ezzel ellentétben a Marson nincs ilyen jellegű tektonikus körforgás, a bolygó felszíne emléket állít a fejlődéstörténet legkorábbi szakaszainak is.

Forrás: University of Copenhagen

Hozzászólás

hozzászólás