Távoli hidrogénfelhők

31

A galaxisok tanulmányozásával kapcsolatos kérdések egyike: meddig is
terjed egy csillagváros? A galaxisok peremvidékein ugyanis kevés a
csillag, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csillagközi anyag vagy
láthatatlan tömeg nincs jelen. Jonathan Braine és Fabrice Herpin
(Observatoire de Bordeaux) a 30 méteres Pico Veleta-i rádióteleszkóppal
és a 3,6 méteres CFHT-vel az NGC 4414 jelű magányos spirális galaxist
vizsgálták. Az objektum a Coma Berenicesben, tőlünk mintegy 62 millió
fényévre található. Mivel ebben az irányban ritka Tejútrendszerünkben a
csillagközi anyag, ideális lehetőség nyílt a nehéz megfigyelésre.

Az NGC 4414 jelű galaxis (Hubble Heritage Team nyomán)

A szén-monoxid emisszióját mérték fel a rádiótartományban, amit a
korong optikailag megfigyelt méretének másfélszereséig sikerült nyomon
követni. Valószínűleg a csillagközi molekuláris hidrogén eloszlása is
hasonló, ez pedig a galaxis méretét a korábbi feltételezésekhez
viszonyítva jelentősen megnöveli. Bár csillagközi anyag van a
térségben, és az hidegebb is lehet, mint ahol a galaxisban beljebb
előfordul, a csillagkeletkezés itt mégis sokkal gyengébb. Valószínűleg
azért, mert a gáz is elég ritka itt, emellett a térségben nincsenek
sűrűséghullámok.

Forrás: nature.com 2004.11.18.

Hozzászólás

hozzászólás

MEGOSZTÁS
Előző bejegyzésSzökőév
Következő bejegyzésA Quaoar „hője”