Földméretű kőzetbolygót találtak egy tízmilliárd éves csillag körül

11194

Csodás kilátás nyílhat galaxisunkra arról a földméretű, de nem a Földhöz hasonló bolygóról, amelyet egy ősi csillag körül találtak nemrég.

Fantáziarajz a TOI-561 jelű csillagról, a Tejútrendszer egyik legidősebb, legkisebb fémtartalmú csillagáról és annak bolygóiról. A forró kőzetbolygó középen látható, a két gázbolygó pedig tőle balra. (Forrás: W. M. Keck Observatory / Adam Makarenko)

Három bolygót találtak egy nagyjából tízmilliárd éves csillag körül, amelyek közül az egyik kőzetbolygó. A TOI 561 jelű csillag, vagyis az 561. objektum, amelyet a TESS űrtávcsővel fedeztek fel (TOI=TESS Object of Interest), galaxisunk vastag korongjában található, így a bolygóiról szép kilátás nyílik a Tejútrendszer spiráljára.

A csillag egyik bolygójának átmérője másfélszerese, a másik két bolygóé háromszorosa, illetve kétszerese a Föld átmérőjének. A legbelső bolygót kőzet alkotja, tömege a Földének háromszorosa, de keringési ideje mindössze 0,44 nap, így távolról sem nevezhető a Földhöz hasonlónak. Nappali oldalán a hőmérséklet nagyjából 2200 Celsius-fok, majdnem olyan forró, mint a Föld magmája, így egészen biztosan olvadt. Pontosan nem tudhatjuk, milyen, mert ahogy Lauren Weiss (University of Hawaii), a bolygókról nemrég közzétett tanulmány vezető szerzője mondja: „Meghaladja azt a hőmérsékletet, amelyet a laborban a geofizikusoknak sikerül elérniük a láva előállításakor.”

Illusztráció a Tejútrendszer szerkezetéről. A TOI 561 jelű csillag a (vörösesnarancs színnel jelölt) vastag korongban helyezkedik el, amelyben a ritka eloszlású, idősebb csillagállomány található. (Forrás: Kaley Brauer /MIT)

Korábban is találtunk már idős csillagok körül bolygókat, sőt, még fémekben szegény csillagok körül is. Mégis, pusztán az a tény is érdekes, hogy ez a bolygó létrejöhetett. „Bizonyítékunk lett arra, hogy a Világegyetemben már 10 milliárd éve keletkeznek kőzetbolygók, vagyis több, mint kétszer olyan rég, mint amilyen idős a saját Naprendszerünk, és majdnem olyan rég, mint amilyen idős maga a Világegyetem.” – mondja Weiss.

A kutatás eredményeit közlő szakcikket a The Astronomical Journal című szaklap fogadta el közlésre, és az arXiv preprint portálon online is elérhető.

Forrás: Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás