Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is.
Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január 19-én hajnalban, helyi időben 01:59:12-kor látott fényes meteorról. Ezt követően néztük át a CSFK Csillagászati Intézete és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium közös GINOP projektjében az elmúlt években kiépített meteorkamera hálózat képeit. Előzetesen nem sok sikerben reménykedtünk, mert az állomásaink nagyobb részén ködös, borús időjárás uralkodott, ám a hajnali tűzgömb olyan fényes volt, hogy még így is elindította a csak a jelenségeket videóra vevő és fotózó állomásainkat.
Elsőként a Piszkéstetői Obszervatórium teljeségbolt kamerájának képen találtuk meg a jelenség által okozott élénk felvillanást. A teljesen borult, ködbe burkolózó mátrai égbolton olyan erős volt a villanás, hogy kékeszöld fénnyel vonta be a havas tájat és a kupolákat.
Ilyen körülmények között rendkívül nehéz bármit is mondani a meteor fényességéről, de a teleholdas éjszakák hasonló körülmények között felvett képei alapján legalább telehold fényességű jelenséggel állunk szemben. Ezt követően – a sikerben nem igazán reménykedve – az obszervatórium digitális fényképezőgépeinek éjszaka rögzített felvételeit néztük át. Ezeknél egy állandóan működő videókamera indítja el a fotózást, de ehhez látnia kell a hulló meteort magát, amiben a köd miatt nem reménykedtünk. Nagy meglepetésünkre azonban olyan fényes volt a tűzgömb (a Vénusz látszó fényességénél fényesebb meteorokat hívjuk így), hogy elindította a DSLR gépek fényzárját.
Ezt követte a szombathelyi állomás ellenőrzése, ahol ugyan nagyon alacsonyan volt a tűzgömb, ám sokkal jobb időjárás uralkodott, így itt is sikerült elcsípni a horizont közeli fák mögött suhanó jelenséget.
Ami pedig végképp meglepő volt, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában felállított állomásunkon, az Alföld teljesen borult, ködös egén is sikerült egy apró darabot megörökíteni a jelenségből.
A fényesség alapján akár a meteor földet érésében is reménykedhetünk, bár a leeső meteorok átlagánál nagyobb sebességgel és meredekebb szögben érte el a légkört, és az ilyenkor szokásos hangrobbanásról sincsenek információink. Ez utóbbi azonban még nem kizáró ok, ugyanis az északi horizonthoz közeli helyzet azt mutatja, hogy a tűzgömb legalább Szlovákia, de még az is lehet, hogy Lengyelország felett tűnt fel, és ekkora távolságból már nem ér ide a robbanás hangja. A jelenség pontos leírásához szükség lesz az említett országok csillagászainak és műkedvelőinek eredményeire, az esetleges hangrobbanás megfigyelésére, bár arrafelé is igencsak borús idő uralkodott. Illetve érdemes lesz megvizsgálni a CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézete által a Piszkéstetői Obszervatóriumban üzemeltetett infrahang detektor adatait is, amely az emberi fül számára már nem hallható, és sokkal jobban terjedő infrahang hullámokra érzékeny.
