Ez a hat ország tervez rövidesen a Holdra menni

4124

A Hold lesz 2023 legnépszerűbb célpontja a Naprendszerben – nem kevesebb, mint hét küldetés indul égi kísérőnkhöz Japánból, Indiából, Dél-Koreából, az Egyesült Arab Emírségekből, az Amerikai Egyesült Államokból és Oroszországból. A legnagyobb visszhangot a NASA 93 milliárd dollár költségvetésű Artemis küldetése keltheti, mivel ez lesz az első lépése annak, hogy újra embereket juttassanak a Holdra. Az Egyesült Államok azonban csak egyike a számos országnak és cégnek, amik hamarosan a Hold felé indulnak, elvezetve a kutatókat a holdkutatás egy újabb aranykorába.

Nem csak a tudomány hajtja azonban a küldetéseket. A küldetések hosszú sora jelzi az egyre növekvő igényt is, hogy minél több ország és privát szereplő demonstrálja, hogy képesek eljutni a Holdra. Például a dél-koreai KPLO (Korean Pathfinder Lunar Orbiter) egyik fejlesztő tagja, Chae Kyung Sim elmondása szerint a küldetés az első lépés, hogy biztosítsák és egyben bizonyítsák is Korea űrkutatási képességeit.

Négy másik ország is 2022-ben tervezi elérni a Holdat. A Japán SLIM (Smart Lander for Investigating the Moon) várhatóan még idén útra fog kelni és olyan pontossággal kísérel meg leszállni, amit még egyetlen másik küldetés sem teljesített korábban. Vagy ez a küldetés, vagy a tokiói ispace vállalat küldetése lesz Japán első útja a Holdra. India második próbálkozásának, a Chandrayaan-3 jelenleg augusztusra tervezett küldetésének viszont csúszhat az indítása (a Chandrayaan-2 nem sokkal a leszállás előtt elvesztette a kapcsolatot az irányítóközponttal).

A japán SLIM küldetés a minél pontosabb holdi leszálláshoz szükséges technológiákat és stratégiákat fogja tesztelni. (Forrás: JAXA)

Az orosz Luna-25 leszállóegység terv szerint júliusban indul a Hold déli sarkvidékére, mellyel az ország első küldetése lenne a Szovjetunió 1976-os holdi programja óta. Az Egyesült Arab Emírségek szintén idénre tervezi első egységét a Holdra küldeni; ez a Rashid nevet viseli. Ez a küldetés valószínűleg egyben egy másik mérföldkövet is teljesíteni fog: az első út a Holdra, amit kereskedelmi cég indított. A Rashid leszállóegységét az ispace tervezte, ezeket pedig egy SpaceX rakéta fogja felbocsátani.

A fentiek közül sok küldetésről csak nagyon kevés részlet ismert, beleértve az indítási dátumukat is, ami igen gyakran változik. Kutatók szerint valószínűleg az orosz-ukrán háború miatt várhatóan csúszni fog az orosz küldetés, de más programokra is váratlan hatással lehet a konfliktus. Akármikor induljanak is el, ezek a küldetések mind rengeteg adatot fognak szerezni a Holdunkról, aminek egyébként csak nagyon kis részét fedeztük eddig fel. A kutatói társadalom arra számít, hogy hála ennek a rengeteg küldetésnek, innentől gyakrabban és olcsóbban lehet majd eljutni a Holdra, növelve ezzel a nemzetközi kutatói aktivitást. Emellett már a holdi támaszpontok létesítésének is az első lépése lehet, egyfajta ugródeszkaként szolgálva a majdani marsi kutatóállomások felé.

Az elhúzódó háború miatt Ukrajnában egyelőre nem lehet megjósolni, hogy hány küldetés tud majd sikeresen elindulni. Elképzelhető, hogy nem csak az orosz indítás csúszhat miatta, mert más nemzetek űreszközeinek szállításához is hatalmas repülőgépekre lenne szükség, az orosz támadások következtében pedig megsérült a világ legnagyobb szállító-repülőgépe: az Antonov An-225. A kutatók szerint ennek a gépnek az elvesztése kihatással lehet az összes többi, hasonló szolgáltatást végző repülőgépre is.

Viszont, ha el is indul az összes küldetés időben, még az sem garantálja, hogy sikeresek lesznek. Az indiai Chandrayaan-2 például hiába hagyta el 2019-ben gond nélkül a Földet és még pályára is állt a Hold körül, de a leszállóegység és holdjáró leszálláskor becsapódott. Izrael privát fejlesztésű Beresheet leszállóegysége is hasonló sorsra jutott ugyanebben az évben. Ennél sikeresebbek a kínai Chang’e-4 és Chang’e-5 küldetések, amik 2019 óta rengeteg adatot gyűjtöttek össze és 2020-ra holdi kőzetmintákat is juttattak a Földre. Kína 2024-re tervezi következő holdi küldetését, a Chang’e-6-ot.

Dél-Korea keringőegysége

Az összes 2022-re tervezett küldetés közül a kutatók különösen izgatottan várják a KPLO keringőegységtől várható adatokat. A terv szerint augusztusban startoló küldetés 100 km magasan fog keringeni a Hold felszíne fölött és legalább egy éven át fog működni. Öt beépített műszerrel, továbbá a NASA fejlesztette ShadowCam nevet viselő, roppant érzékeny kamerával fog útra kelni.

Ahogyan a név is utal rá, az eszköz a Hold folyamatosan árnyékban levő területeit fogja vizsgálni, így pedig először készülnek majd nagy felbontású felvételek ezekről a régiókról. A ShadowCam segítségével vízjeget is keresnek majd sarkvidéki kráterekben, illetve extrém alacsony hőmérsékletekhez köthető geológiai képződmények után fognak kutatni.

Művészi elképzelés Dél-Korea KPLO küldetéséről, ahogyan ShadowCam kamerájával a Hold folyamatosan árnyékban levő krátereit vizsgálja. (Forrás: Arizona State University / Malin Space Science Systems)

Emellett izgatottan várják a keringőegység PolCam műszerének adatait is, ami az egész Holdat fel fogja térképezni polarizált fényben – eddig még ezt egyetlen holddal vagy bolygóval sem tették meg. Az adatok segítségével a Hold szerkezetéről és a felszíni anyagok méreteloszlásáról tudhatunk meg többet az alapján, hogy a felszín hogyan szórja a fényt. A küldetés egyik célja a holdi kőzettakaró szemcseméreteinek feltérképezése, ami a későbbi leszállóhelyek megválasztását hivatott többek között segíteni. Emellett a keringőegységen egy gamma tartományon érzékeny spektrométer segítségével körülbelül tucatnyi elem gyakoriságát fogják vizsgálni, a holdi erőforrások megismerésének céljából.

A holdi finom regolit textúrájának és szemcseméretének feltérképezésével az egész felszínt borító finom por természetét szeretnék megérteni. A KMAG nevet viselő magnetométerrel arra keresik majd a választ, hogy hogyan lehetett a Holdnak évmilliárdokkal ezelőtt, fejlődésének korai szakaszában erős mágneses tere, mikor sosem volt folyékony vasmagja (ami a Föld mágneses terét generálja).

Japán leszállási tervei

Japán újabb holdszondáját, a SLIM-et, 2023 márciusa előtt tervezik indítani a Tanegashima Űrközpontból. A hozzávetőlegesen kocka formájú, 2,4 méter magas szonda precíz technológiai megoldásainak köszönhetően sosem látott pontossággal kísérel meg leszállni a Hold felszínén. Az ilyen pontos leszállások a későbbi holdkutatás szempontjából kulcsfontosságúak. A SLIM a terv szerint 100 méterre a tervezett célpont közelében fog landolni, ahelyett, hogy csak egy nagyjából megfelelő területet jelölnének ki számára.

A szonda továbbá több hullámsávban érzékeny kamerát visz magával, amely a holdi olivin készleteket fogja spektroszkópiailag vizsgálni. Az olivin eredetileg a Hold belsejében keletkezett, de meteoritbecsapódások eredményeként a felszínre dobódhatott. Analízisével a Hold belsejének összetételéről, szerkezetéről és fejlődéstörténetéről tudhatunk meg többet.

Kereskedelmi verseny a Holdra

Nem csak nemzetek vették azonban célba égi kísérőnket. A NASA számos céget támogat relatíve kis méretű küldetéseik teljesítésében a Commercial Lunar Payload Services szolgáltatásának keretein belül, aminek a célja privát finanszírozású leszállóegységek és roverek eljuttatása a Holdra, kereskedelmi rakétákkal. Az első ilyen kis küldetés a NASA Artemis missziójával együtt fog indulni terv szerint 2022 második felében.

Igazi verseny van kialakulóban, hogy melyik cégnek sikerül először elérni a Hold felszínét. A Japán ispace cég HAKUTO-R programjának M1 küldetését 2022 negyedik negyedévében tervezi indítani, így akár még a SLIM missziót is beelőzhetik. Az ispace leszállóegységén is vannak kamerák, AI vezérelt fedélzeti számítógép és szilárdtest-akkumulátor is, amiket extrém holdi körülmények közt fognak tesztelni.

Az Egyesült Arab Emírségek Rashid rovere a japán ispace fejlesztette leszállóegységgel érkezik majd a Holdra. (Forrás: MBRSC)

Az ispace fogja magával vinni az Egyesült Arab Emírségek és a JAXA együttműködésével fejlesztett Rashid rovert is. Ez alig nagyobb, mint egy rádió-vezérelt játékautó: 10 kg tömegű és 50 cm hosszú, terv szerint körülbelül egy hónapig fog működni. Egy sor különböző mérőeszközzel indul útnak, többek között egy képalkotó mikroszkóppal, hogy nagy felbontású felvételeket készítsen a holdi regolitról. A roveren helyet kap a Langmuir szonda, ami a Hold exoszférájában fogja az ionok és elektronok hőmérsékletét és sűrűségét vizsgálni – ennek a célja, hogy kiderítsék, vajon a napszél mozgatja-e a holdi felszíni port.

India sikeres leszállási tervei

Az Indiai Űrügynökség (ISRO) vezette Chandrayaan-3 küldetés egy szempontból a második próbálkozás, hogy sikeresen leszállóegységet és rovert küldjenek a Holdra. Ahogy több más küldetés is, a déli sarkvidék közelében található felvidéken tervez landolni. Felépítésében hasonlítani fog a Chandrayaan-2 egységeire, de úgy fejlesztették tovább, hogy elősegítsék a sikeres landolást.

A küldetés szeizmométert is visz magával a holdi kőzetek hővezetésének vizsgálata céljából, valamint több spektrométert is. Tervek szerint augusztusban fognak indulni, de egyelőre kevés információ áll rendelkezésre a küldetés állapotáról.

Oroszok a Holdon is

Az orosz Luna-25 lesz az első küldetés, ami a Hold felszínére indul az 1976-os Luna-24 misszió óta. Az orosz Roszkoszmosz januárban jelentette be, hogy egy Szojuz-2 rakétán fogják július vége felé indítani a küldetést az oroszországi Vosztocsnij űrrepülőtérről. Az Ukrajnával folytatott háború viszont megbolygatta a küldetés terveit, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) áprilisban bejelentette, hogy kiszáll a Luna-25 együttműködésből.

Idén július végén tervezik indítani az orosz Luna-25 leszállóegységet. (Forrás: Sergey Bobylev/TASS/Alamy)

Ha a misszió ennek ellenére elindul, akkor a Hold déli pólusának közelében levő Boguslawsky-krátertől északra fog landolni, potenciális víztartalékok után kutatva. A Luna-25 nyolc eszközzel indul, többek között egy robotkarral is, amivel 20-30 cm mélyről fog mintákat gyűjteni.

Víz a Holdon

A hirtelen megugró érdeklődést a víz jeleinek felfedezése (ami részben az indiai Chandrayaan-1 küldetés 2008-as eredményeinek köszönhető), illetve a sarkvidékek közelében potenciálisan jelen levő vízjég indította be. Emellett megjelent egyfajta nemzeti presztízs és geopolitikai motiváció is, tekintve Kína küldetéseit és azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2025-ig embereket szeretne újra a Holdra küldeni.

Más nemzetek is szeretnének megmutatkozni, átvitt értelemben vagy szó szerint kitűzni a zászlójukat égi kísérőnkre. Emellett a kutatók szerint az országok és a privát cégek is kezdenek rájönni, hogy nem muszáj hatalmas rakétákat és óriási küldetéseket építeni ahhoz, hogy a Holdra érjünk. Mahesh Anand planetológus kutató szerint ez a folyamat már az elmúlt 10 évben elindult, amit pedig most látunk, az még csak a kezdet.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás