Aprócska felfedező robot indul a hónapban az Antarktiszra, hogy kisebb gimnasztikai bravúrt hajtson végre – fejjel lefelé fog gurulni az óceán jege alatt. BRUIE, avagy a Buoyant Rover for Under-Ice Exploration nevet viselő felderítőt a Földön kívüli jeges óceánok vízfelszín alatti kutatására fejlesztik a NASA kaliforniai Jet Propulsion Laboratory munkatársai. A következő hónapot az Antarktiszon fogja tölteni, ahol az állóképességét fogják tesztelni, előkészülve a jövő olyan misszióira, melyek során más bolygók óceánjait járjuk majd.
A Naprendszerben is keringenek olyan holdak, melyek kapcsán úgy véljük, hogy fagyott, vaskos jégpáncéljuk alatt mély óceán terül el. A BRUIE projektet vezető Kevin Hand kutató is úgy véli, hogy az ilyen holdi óceánok, mint amelyek például a Jupiter Europa, vagy a Szaturnusz Enceladus holdjának felszínén vannak, lehetnek a legjobb helyek a Naprendszerünkön belüli, Földön kívüli élet felkutatására. Ehhez azonban először egy szívós vízi felderítőre van szükségünk, ami képes egyedül elnavigálni egy akár 10-19 km vastag jégtakaró alá zárt óceánban.
A Földön az antarktiszi vizek hasonlítanak leginkább egy jeges hold tengereihez, így ideális terepek nyújtanak a BRUIE technológiájának teszteléséhez. Az 1 méter hosszú, a jégen két kerékkel guruló, úszóképes rover képeket készíteni és adatokat gyűjteni is tud arról a kiemelt régióról, ahol a víz és a jég találkozik (ice-water interface). Andy Klesh vezető mérnök rávilágított, hogy sokszor ilyen átmeneti régiókban találunk életet, gondoljunk a tengerfenékre, vagy a felszínen a jég és víz találkozására. A legtöbb tengeralattjáró eszköz nehezen tanulmányozza ezt a területet, mert az óceáni áramlatok összetörhetik őket, vagy túl sok energiát igényel a pozíciójuk megőrzése. A BRUIE ugyanakkor felhajtóerejét kihasználva marad a jéghez horgonyozva, a legtöbb áramlatra pedig érzéketlen. Emellett képes biztonságosan lekapcsolni és csak akkor bekapcsolni, amikor méréseket végez, így akár hónapokig is vizsgálhatja a jég alatti környezetet.
Az antarktiszi helyszíni kísérletek során a rover biztosítva lesz a felszínhez, miközben Hand, Klesh és Dan Berisford gépészmérnök különböző eszközeit teszteli, többek között két élőképes, nagyfelbontású kameráját is. A BRUIE számos tudományos berendezéssel indul majd útra, melyek az élethez releváns paramétereket fogják majd mérni, mint például az oldott oxigén mennyisége, a víz sótartalma, a nyomás vagy a hőmérséklet. Azonban más égitesteken levő életet még így is nehéz lehet megmérni. Csak akkor fog kiderülni, amikor odaérünk, hiszen csak a földi élethez hasonló élet jeleit tudjuk detektálni. Elképzelhető, hogy az általunk ismerttől merőben eltérő mikrobákat nehéz lesz felismerni.
A rovert korábban már Alaszkában és az Arktiszon is tesztelték, de ez lesz az első kísérlet az Antarktiszon. A csapat tavakat és óceánpartokat keres majd fel, ahol lyukakat fúrva eresztik a mélybe BRUIE-t. A rover még barátokra is lelhet, kíváncsi pingvinek és fókák ugyanis olykor kíváncsian vizslatják a fúró kutatókat. A fejlesztések addig folytatódnak, amíg a BRUIE képes lesz hónapokig a víz alatt maradni, távolról navigálni bármilyen rögzítés nélkül és nagyobb mélységekben is vizsgálni az óceánt. Már zajlik az Europa Clipper keringőegység összeszerelése is, mely ütemterv szerint 2025-ben indul majd a Jupiter Europa holdjához, lefektetve az alapokat egy jövőbeli küldetéshez, mely a jég alatt keres majd életre utaló nyomokat.
Forrás: NASA JPL