Hétmilliárd éves csillagport találtak egy meteoritban

3614

A csillagok a világűrben lebegő por- és gázrészecskék összetömörülése révén születnek. Miután kigyúlnak, sok millió vagy milliárd évig ragyognak, majd meghalnak. Életük során és halálukkor új por- és gázanyaggal gazdagítják a környezetüket. Ebből az anyagból aztán csillagok újabb nemzedékei születnek bolygókkal, holdakkal és meteoroidokkal. Egy fél évszázaddal ezelőtt Ausztráliában lehullott meteoritban a kutatók most 5–7 milliárd éves csillagport találtak. Ez a legidősebb ismert szilárd anyag a Földön.

Philipp Heck, a Chicago-i Egyetem professzora és a Field Múzeum kurátora által vezetett kutatócsoport az Ausztrália Victoria államában lévő Murchison város környékén 1969-ben hullott meteoritból származó preszoláris szemcséknek nevezett apró részecskéket vizsgálta. Ezek ősi csillagok szilárd anyagmaradványai, valódi csillagpor-részecskék. A port a meteorit csapdába ejtette, és évmilliárdokon keresztül változatlan formában őrizte meg. Valódi időkapszulák ezek a Naprendszer születése előtti időkből. De preszoláris szemcséket egyáltalán nem könnyű találni. Csak a Földre hulló meteoritok öt százalékában vannak ilyenek, és olyan aprók, hogy a legnagyobbakból is elférne száz a mondat végi pontban. Ám a Murchison-meteorit Field Múzeumban őrzött darabja valódi kincsesbánya az ilyen porszemcsék után kutatók számára.

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvétel a Murchison-meteoritból izolált néhány preszoláris szemcséről. Forrás: PNAS.

A porrá őrőlt meteoritmintában lévő preszoláris részecskékről savval maratják le az egyéb anyagokat – mintha csak a szénakazalt felgyújtva keresnénk meg benne a tűt. Miután sikerült izolálni a preszoláris szemcséket, a kutatók képesek megállapítani, hogy az milyen típusú csillagból származik, és azt is, hogy mennyi időt töltött a világűrben. A szemcsék anyagában a szilárd testeken is áthatolni képes nagy energiájú kozmikus sugárzás új elemeket hoz létre. Minél tovább volt a szemcse kitéve ennek a sugárzásnak, annál több ilyen elem lesz benne. Így derült ki, hogy a szemcsék némelyike idősebb minden a Földön eddig megtalált szilárd anyagnál. A többségük kora 4,6–4,9 milliárd évesnek bizonyult, de némelyikük 5,5 milliárd évnél is idősebb. Összehasonlításképp a Nap 4,6, a Föld pedig 4,5 milliárd éves.

Ám az érdekességek sora ezzel még nem ért véget. A csillagpor-szemcsék datálása révén galaxisunk csillagkeletkezési történetébe is bepillantást nyerhetünk. A Murchison-minta pedig arra utal, hogy 7 milliárd éve jelentős csillagkeletkezési időszakot élt át a Tejútrendszer. „A vártnál több fiatalabb szemcsét találtunk”– magyarázza Heck. – „Feltételezésünk szerint a 4,9–4,6 milliárd éves szemcsék egy megemelkedett csillagkeletkezési korszak eredményei. A Naprendszer születése előtt a szokásosnál több csillag keletkezett.” Az asztrofizikusok régóta vitatkoznak azon, hogy vajon a csillagok egyenletes ütemben keletkeznek-e a galaxisunkban, vagy vannak intenzívebb epizódjai. Ez a felfedezés az utóbbi álláspont mellett szolgál érvként.

Források: Field Múzeum, ChicagoProceedings of the National Academy of Sciences

Hozzászólás

hozzászólás