Két meteor becsapódásának megfigyelése a Holdon egy napon belül

14072

A Hold felszínén két meteor becsapódása által keltett fényfelvillanást is megfigyeltek egymáshoz képest 24 órán belül 2018. július 17-18-án Spanyolországban az ilyen, rövid ideig tartó holdi felvillanások megfigyelésére szakosodott megfigyelőhelyen. A kutatók szerint a 169P/NEAT rövid keringési idejű üstökössel kapcsolatos Alfa Capricornidák meteorraj két darabja ütközhetett bele égi kísérőnk felszínébe.

A Hold felénk forduló, de a Nap által még meg nem világított sötét oldalán időnként
néhány tized vagy legfeljebb 1-2 másodpercig tartó fényfelvillanásokat lehet megfigyelni arra alkalmas távcsővel és érzékeny elektronikus képrögzítő technikákkal. Ezek a felvillanások a Hold felszínébe történő meteorbecsapódások következtében jönnek létre.

A Föld több helyén is folynak a holdi meteorbecsapódások megfigyelésére irányuló kutatások, mint például egy NASA program, illetve a spanyolországi MIDAS (Moon Impact Detection and Analysis System) program keretében, illetve hazánkban az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában is. A MIDAS programot José M. Madiedo, a spanyolországi Huelva Egyetem kutatója vezeti.

Ilyen holdi fényfelvillanások megfigyelését végezték 2018. július 17-én és 18-án a MIDAS műszereivel, amikor egy napon belül két meteor becsapódásából származó fényfelvillanást sikerült rögzíteni a Hold tőlünk látható oldalának még sötét részén. Ugyanis a Hold első negyedben július 19-én volt, tehát a mintegy két nappal korábban történt megfigyelések idején a Hold holdrajzi nyugati fele még sötét volt (az égre felnézve a bal oldali, vagyis égi keleti felét még nem világította meg a Nap). A két holdi felvillanást és azok helyét az alábbi animáció mutatja be.

A MIDAS műszereivel 2018. július 17-18-án detektált két holdi meteorbecsapódás által keltett fényfelvillanás animációja. A felvillanásokra piros nyilak mutatnak. Mindkét felvillanás a Hold felszínének nyugati (az égre felnézve keleti) peremének közelében történt. A balra mutató nyíl a Mare Humorum és a holdperem közötti becsapódásra mutat, a jobbra felfelé mutató nyíl pedig a Grimaldi-kráter és az Oceanus Procellarum pereme között történt becsapódásra (kép: ESA tudományos hírek és képek, 2018. július 27. a spanyolországi MIDAS program megfigyelései alapján).

Mivel az eredeti hírben nem jelölik meg a becsapódások helyét, így azokat a képek alapján hozzávetőlegesen lehet csak megállapítani. Az egyik a Mare Humorum-tól (Derültség Tengerétől) holdfelszíni délnyugat felé a perem közelében, a másik a Grimaldi-kráter és az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) pereme között lehetett. A következő kép az Oceanus Procellarum pereme közelében történt felvillanást mutatja.

A felvétel a MIDAS műszereivel a 2018. július 17-18-án detektált holdi meteorbecsapódás által keltett fényfelvillanást mutatja, amely a Grimaldi-kráter és az Oceanus Procellarum pereme között történt (kép: ESA tudományos hírek és képek, 2018. július 27. a spanyolországi MIDAS program megfigyelései alapján).

A MIDAS által 2018. július 17-18-án detektált két holdi becsapódást okozó meteorokat a 169P/NEAT-üstökös magjáról származó törmelékdaraboknak tartják. Úgy becsülik, hogy ezek dió nagyságú meteorok, amelyek nagy sebességgel a Hold felszínébe csapódva fényfelvillanást okoznak. A 169P/NEAT üstökössel kapcsolatos az Alfa Capricornidák meteorraj, tehát ehhez a rajhoz tartozó meteorok csapódtak égi kísérőnk felszínébe.

A 169P/NEAT üstököst az amerikai Near-Earth Asteroid Tracking (NEAT) program keretében fedezték fel 2002. március 15-én. Nap körüli elliptikus pályájának fél nagytengelye 2,60 CSE, napközelben 0,60 CSE-re van a Vénusz-pálya távolságán belül, naptávolban 4,60 CSE-re távolodik el központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,767, a pálya síkja 11,3 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával és 4,20 év alatt kerüli meg a Napot.

Egyébként az Alfa Capricornidák meteorraj forrás-égitestének azonosítása még vita
tárgyát képezte régebben. Még 1956-ban F. W. Wright, L. G. Jacchia és F. L. Whipple (Harvard College Observatory) úgy gondolták, hogy a 45P/Honda-Mrkos-Pajdušáková-üstökös hozható kapcsolatba az Alfa Capricornidák meteorrajjal, de 1976-ban radarmegfigyelésekre alapozva az Apollo típusú (2101) Adonis kisbolygó tűnt inkább a meteorraj forrás-égitestének. Ichiro Hasegawa 2001-es vizsgálatai szerint mégis csak a 45P a raj szülőüstököse, Peter Jenniskens és Jeremie Vaubaillon 2005-ben azonban ismét cáfolta ezt. Tehát ma még nem tisztázott, hogy van-e, és ha van, akkor melyik a 45P üstökössel kapcsolatos meteorraj. Végül is ma úgy tartják, hogy a 169P/NEAT üstökössel kapcsolatos az Alfa Kaprikornidák meteorraj.

Az alábbi kép az Alfa Capricornidák radiánspontja égi helyzetét mutatja a Capricornus (Bak) csillagképben.

Az Alfa Capricornidák meteorraj radiánspontja helyzetének mozgása az égen a Capricornus (Bak) csillagképben 2018-ban (kép: Society for Popular Astronomy).

Az Alfa Capricornidák meteorraj július 5. és augusztus 15. (más adatok szerint július 15. és augusztus 10.) között aktív és a gyakorisági maximuma augusztus 2-3-án következik be, ekkor a rajból a zenit környékén mintegy 5 meteor várható óránként.

A nevezetes Perseida meteorraj, illetve az Alfa Capricornidák mellett még a Déli Delta Aquaridák meteorraj is jelentős július-augusztusban. A Déli Delta Aquaridák július 12. és augusztus 23. között jelentkeznek július 29-30. gyakorisági maximummal, amikor a zenit környékén mintegy 15 meteort produkálnak.

Mindenesetre a holdi meteorbecsapódások, illetve a földi meteorok megfigyelése egymást kiegészítik és hozzájárulnak a Föld-Hold térségben jelentkező meteoraktivitás felderítéséhez, nyomon követéséhez, ami a jövőbeli űrszondás és emberes űrtevékenység biztonságát növeli, különös tekintettel a Hold felszínére tervezett űrexpedíciókra, illetve állandó holdbázisokra, ha ez utóbbiak nem a nemrég felfedezett nagy, holdfelszín alatti lávabarlangokban, azok védelme alatt létesülnek majd.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

 

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás