Hat héttel a CHEOPS (Characterising Exoplanet Satellite) indítása után az ESA exobolygó-vadász műholdja, üzembe helyezésének egy fontos lépéseként, kinyitotta fedelét. 2019. december 18-i indulása óta gond nélkül és sikeresen zajlanak a projekten tervezett tesztek, műveletek is. Az indítás és korai keringési fázis hibátlanul befejeződött december 22-én, a műszert pedig először 2020. január 8-án kapcsolták be. Január végére számos épségvizsgálaton és kalibráción keresztül sikeresen bemutatta, hogy úgy viselkedik, ahogy várták és készen áll az első fényre.
Idővel tehát elérkezett az igazság pillanata, 2020. január 29-én, közép-európai idő szerint reggel 7:38 perckor kinyílt a teleszkóp fedele. Ez a visszafordíthatatlan művelet lehetővé tette, hogy a CHEOPS először pillantsa meg az eget, és így természetesen kiemelkedően fontos pillanat volt a projekt csapata számára, akik évek óta dolgoznak a küldetésen.
A CHEOPS fő célja az olyan közeli, fényes csillagok megfigyelése, melyek körül már tudjuk, hogy keringenek exobolygók. A küldetés során ezen bolygókat fogják figyelni, ahogyan a csillaguk előtt áthaladva, és így fényének egy részét kitakarva, eddig soha nem látott pontossággal és precizitással tudják majd a méretüket meghatározni. Az exobolygó fedését rendkívül nehéz lehet kimérni, különösen a kisebb méretű bolygók esetén. A nagy precizitás elérése, melyre a bolygó tulajdonságainak meghatározásához szükség van, olyan megfigyeléstechnikai kihívás, melyet csak az űrből lehet teljesíteni, megbízhatóan működő műszerekkel és műholddal.
A küldetés egyik kulcsfontosságú eleme egy 95 cm átmérőjű lemez, amely megvédi a CHEOPS távcsövét a diffúz fénytől, valamint minimalizálja a nem kívánt fényszennyezést, mint például a Föld által visszavert napfényt. Ez a lemez, melyet egy kamera objektívsapkájához lehetne hasonlítani, megvédte a teleszkóp elejét a portól és vakító fénytől (például a napfénytől) a tesztelés, felbocsátás és a pályára állás első fázisaiban. A védősapka felnyitása a küldetés egyik kritikus lépése volt, melyet folyamatosan figyelemmel követtek az ezért a fázisért felelős kutatócsoport tagjai is, Madridhoz közeli támaszpontjukon.
A nyitó mechanizmus sikere egy emlékező fémötvözetből készült hengerrel körbevett titán rögzítőcsavartól függött. A henger felhevítve megnyúlt és eltörte a csavart, ezzel lehetővé téve, hogy a rugós zsanér kinyissa a fedelet és feltárja az égboltot a teleszkóp „szeme” előtt. A borítólemez innentől kezdve állandóan nyitott pozícióban marad majd. Francesco Ratti, az ESA CHEOPS mérnökének elmondása szerint ez a fajta nyitási mechanizmus rendkívül megbízható, rengeteget tesztelték felszállás előtt és már más, korábbi űrmissziók során is használták. Ennek ellenére idegőrlő volt végignézniük, és mindannyian izgatottak, hogy a teleszkóp „kinyitotta szemét az Univerzumra”.
A kritikus művelet végrehajtása hatalmas lépés volt a CHEOPS rutinmegfigyeléseinek útján. Az elkövetkező hetek során a csapat leteszteli a detektorokat és teljesítményüket, hogy megbizonyosodhassanak róla, minden úgy működik, ahogy megtervezték és minden készen áll az exobolygó-fedések megfigyeléséhez, valamint a küldetés ambíciózus tudományos kérdéseinek megválaszolásához.
További híreinket a CHEOPS küldetésről, melyben magyar kutatók is kulcsfontosságú szerepet vállaltak, ide kattintva olvashatnak; Dr. Kiss László, Széchenyi-díjas magyar csillagász, a CSFK intézetigazgatójának személyes beszámolóját az indításról pedig itt olvashatják.
Forrás: ESA
