Közzétették a Hayabusa-2 menetrendjét a Ryugu kisbolygónál

3927

A Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 űrszondája júniusban éri el úti célját, a Ryugu (magyarul a „Sárkány Palotája”) kisbolygót. A szonda programjának főbb menetrendjét már tudjuk, és érdekes lehet a földközeli aszteroida eddig megismert tulajdonságaival is tisztában lenni. Mozgalmasnak ígérkezik a nyár a földközeli kisbolygók vizsgálatában, mert a Hayabusa-2 szondán kívül a NASA OSIRIS-REx űrszondája is eléri a célpontját, a Bennu kisbolygót.

A földközeli égitestek legrészletesebb tanulmányozása a közelükbe vagy a felszínükre küldött űrszondákkal, űreszközökkel történhet. A Hayabusa-2 űrszonda a (162173) Ryugu (korábbi jelöléssel 1999 JU3) közeli vizsgálata mellett talajminta visszahozatalát is célul tűzte ki. A JAXA korábbi Hayabusa („Sólyom”) űrszondája 2005-ben közelről meglátogatta a (25143) Itokawa kisbolygót, talajmintát vett a felszínéből, és azzal kalandos út után, de sikeresen visszatért a Földre.

A Hayabusa-2 a Ryugu aszteroida közelében a művész elképzelése szerint (Akihiro Ikeshita, JAXA).

A mostani űrmisszió a kisbolygók talajmintavételében úttörő jelentőségű korábbi expedíció új, jóval fejlettebb változata. A második Hayabusa 2014. december 3-án indult útnak a Tanegashima Űrközpontból, majd pontosan egy év múlva a Föld közelében hintamanővert hajtott végre (a Hawaii-szigetek térségében mintegy 3100 km magasságban volt legközelebb bolygónkhoz), melynek segítségével a Ryugu-val történő randevú lehetővé vált.

A Föld déli féltekéje a Hayabusa-2 kamerájával készült felvételen 2015. december 3-án. A képen az Antarktisz és Ausztrália is kivehető (JAXA, Hayabusa-2)

Mit tudtunk meg eddig a földfelszíni csillagászati megfigyelésekből a (162173) Ryugu kisbolygóról? Az égitestet 1999-ben fedezték fel a LINEAR keresőprogram során, pályája alapján egy Apollo típusú aszteroida, pályájának fél-nagytengelye 1,19 CsE, napközelben 0,96 CsE-re, naptávolban 1,42 CsE-re jár a Naptól, keringési ideje 1,30 év (473,88 nap). A pálya síkja 5,88 fokos szöget zár be a földpálya síkjával.

A Ryugu és az Itokawa kisbolygók pályái a földpálya (ekliptika) síkjába vetítve. Az előbbi pályáját piros szín, az utóbbi pályáját fehér szín jelöli, a nagybolygók pályái a Merkúról a Marsig zöld színűek (JAXA).

Eddigi ismereteink szerint a Ryugu egy C típusú, szenes kondritos aszteroida, mérete mintegy 800-900 méter körüli, tengelykörüli forgási ideje 7,627 óra. Sajnos eddig nem volt kedvező helyzetben ahhoz, hogy radarcsillagászati módszerekkel meg lehetett volna figyelni, ezért csak fénygörbék alapján sikerült közelítő alakját meghatározni. Ez nem egy elnyújtott alakú testre, inkább egy „tömzsi”, a gömb alakhoz közelebb álló formára utal.

A Ryugu közelítő alakja a fotometriai megfigyelések alapján, különböző nézetben (Thomas Müller és munkatársai, valamint JAXA).

A Ryugu méretével és tömzsi alakjával különbözik az Itokawa kisbolygó 535 méteres hosszától és banánra emlékeztető alakjától. Az alábbi kép a Ryugu és az Itokawa kisbolygók méretét és alakját hasonlítja össze egymással és földi építményekkel.

A (162173) Ryugu és a (25143) Itokawa méretének és alakjának összehasonlítása a Tokyo Sky Tree és párizsi Eiffel-toronnyal (JAXA).

A Hayabusa-2 pályára állása június és július fordulóján esedékes, a leszállás tervezett időpontja az őszi hónapokra esik, a kisbolygó elhagyása 2019. decemberére van tervezve, majd mintegy egy éves bolygóközi út után 2020. decemberében várható visszatérése a Földre a talajmintával.

A most ismert tervek szerint a Hayabusa-2 programja a következő:

2018. június 21-július 5.: A Hayabusa-2 megérkezik a Ryugu-hoz, és mintegy 20 kilométerre közelíti meg azt.

2018. július vége: Az űrszonda a kisbolygó felszínétől 5 kilométeres magasságig ereszkedik, és megkezdi az alacsony pályáról történő megfigyeléseket.

2018. augusztus: A szonda 1 kilométeres magasságba ereszkedik azért, hogy közeli pályáról feltérképezze a kisbolygó gravitációs terét, aminek pontos ismerete alapvetően fontos a tervezett leszálláshoz és talajmintavételhez.

2018. szeptember-október: Az első talajt-érintési kísérlet tervezett időszaka. Ennek során a Hayaybusa-2 a felszínre bocsát két MINERVA-II típusú kisbolygó-járót (egyenként fél kilogramm tömegűek), valamint az európai készítésű 10 kg tömegű MASCOT landert (felszíni leszállóegységet).

2018. november-december: A Földről nézve a Ryugu és a Hayabusa-2 együttállásban van a Nappal, ekkor a rádiókapcsolat lehetetlenné válik.

A Hayabusa-2 egy mesterséges becsapódási kísérletet is végre fog hajtani a tervek szerint, melynek során egy néhány kilogramm tömegű, a felszínbe fúródó testet fog beleereszteni a felszínbe, a becsapódást pedig egy kamera (DCAM3) figyeli majd.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás