Az élet lehetősége exoholdakon

3035

A University of California, Riverside (UCR) és a University of Southern Queensland (USQ) csillagászai 121 olyan távoli óriásbolygót azonosítottak, amelyek körül lakható holdak keringhetnek. Ez a munka segíthet olyan jövőbeli távcsövek tervezésében, amelyekkel biomarkerek, vagyis az élet árulkodó kémiai nyomai után tudnak majd kutatni ezeknek az égitesteknek a légkörében.

Az élet távoli bolygókon való megjelenésének lehetőségéről, annak kutatásáról már sokat hallottunk, de mi a helyzet a távoli rendszerek exoholdjaival? A NASA Kepler-űrtávcső 2009-es útnak indítása óta a csillagászok több ezer exobolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl, távoli csillagok mellett. A Kepler-program fő célja a központi csillag körüli lakhatósági zónában keringő bolygók kimutatása. Ezeknek a bolygóknak a felszínén a víz folyékony halmazállapotban is jelen lehet, ami az általunk ismert életformák nélkülözhetetlen feltétele.

Ezért a Föld-szerű, vagyis kőzetbolygók jelentik az idegen élet utáni kutatások fő célpontjait, mert ezek némelyikének légköre és geológiája nagyon hasonló lehet a saját bolygónkéhoz. De a kutatásoknak nem az ilyen bolygók a kizárólagos célpontjai. A Kepler által felfedezett számos gázóriás is érdekes lehet. Bár ezeken magukon nem számítunk az élet megjelenésére, ám a Jupiter-szerű bolygók körül, szintén a lakhatósági zónában keringhetnek kőzetholdak is, amelyeken már szintén elképzelhető az élet felbukkanása.

Fantáziarajz egy távoli csillag gázóriása körül keringő lakható exoholdról. Forrás: NASA GSFC: Jay Friedlander és Britt Griswold.

„A Naprendszer nyolc bolygója körül jelenleg 175 holdat ismerünk. Bár e holdak legtöbbje a lakhatósági zónán kívüli Jupitert és Szaturnuszt kíséri, sok bolygórendszerben más lehet a helyzet.” – fejti ki a kutatócsoport egyik tagja, Stephen Kane, az UCR planetológia és asztrofizika professzora. – „Az exoholdakkal jelentősen kibővíthetőek a Földön kívüli élet utáni kutatások célpontjai.”

A csillagászok által azonosított 121 óriásbolygó a központi csillagjuk lakhatósági zónájában kering. Ezek a Földnél legalább háromszor nagyobb átmérőjű bolygók ugyan a kőzetbolygóknál kevésbé gyakoriak, ám mindegyikük körül keringhet több nagy hold is. A kutatók szerint ezeken a holdakon az élet számára akár még a földinél is kedvezőbbek lehetnek a feltételek, hiszen ezek nem csak a csillagtól, de az anyabolygójukról visszaverődve is részesülnek energiabesugárzásban. Eleddig azonban egyetlen exoholdat sem ismerünk kielégítő bizonyossággal.

„Most, hogy összeállítottuk a lakhatósági zónában lévő óriásbolygók adatbázisát, megkezdődhet az exoholdaknak otthont adó legígéretesebb jelöltek alaposabb vizsgálata, hogy többet tudhassunk meg ezen holdak tulajdonságairól. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei a jövőbeli távcsövek megtervezéséhez is segítséget nyújthatnak, hogy azokkal a műszerekkel lehetséges legyen az exoholdak felfedezése, jellemzésük, és a rajtuk esetleg fellelhető élet nyomai utáni kutatás is.” – helyezi perspektívába munkájukat Michelle Hill, az eredményeket ismertető szakcikk első szerzője, az USQ jelenlegi hallgatója, és az UCR leendő doktorandusza.

Forrás: ScienceDaily

Az eredményeket bemutató szakcikk: Michelle L. Hill et al. „Exploring Kepler Giant Planets in the Habitable Zone”, 2018. június 13., The Astrophysical Journal, 860, 67

Hozzászólás

hozzászólás