Leszállt az első japán szonda a Holdra: működik, de vannak gondok

3890

Sikeresen leszállt a Holdra japán első szondája, ami magával vitt két okos robotjárművet: egy robotszöcskét és egy alakját megváltoztatni képes transzformer robotot. Ezzel Japán lett az ötödik olyan ország, amely sikeresen leszállóegységet juttatott a Hold felszínére.

Az új japán holdszonda útnak indítása még 2023. szeptember 7-én, magyar idő szerint 01:42-kor történt a Tanegashima Űrközpontból (Kyushu sziget), amikor a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) egy H-IIA 202 típusú hordozórakétával két űreszközt is útnak indított: az XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopic Mission) röntgentávcsövet és a SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) holdszondát egy felszíni leszállóegységgel, amely két kis felszíni robotjárműt visz magával.

A SLIM holdszonda 2023. december 25-én, karácsony első napján sikeresen pályára állt a Hold körül és megkezdte a holdraszálláshoz szükséges pályamanővereket. Szűk egy hónappal később, 2024. január 19-én, magyar idő szerint 16:20-kor a japán holdszonda simán leszállt a Hold felszínére.

Az alábbi képeken a SLIM holdszonda leszállásának élő közvetítésekor a leszállás közben a folyamat paramétereiről (felszín feletti magasság, üzemanyag, fedélzeti elektromos energia, stb.) rögzített adatok láthatók. A magasság időbeli alakulását a képeken a jobb oldali grafikon görbéje mutatja rajta a szondával. Az üzemanyag mennyiségét – annak csökkenését a jobb felső sorban levő színes (pl. kék) ívek mutatják.

A leszálláskor rögzített és bemutatott képekhez a következő magyarázat tartozik. A leereszkedés 15 km magasságban kezdődött magyar idő szerint 2024. január 19-én 16:00-kor. Ezután kissé emelkedett mintegy 25 km magasságig, hogy a szonda testét a felszínhez képest közel függőleges helyzetbe hozza. Ugyanis a SLIM leszállóegysége úgy szállt le, hogy fékezés közben a hajtóművei közel függőlegesen állva fordultak a felszín felé, majd a leszállás utolsó szakaszában a leszállóegység vízszintesbe fordult, és a talpaival ilyen helyzetben éri el a felszínt. Úgy fog kinézni, mint Jumbó elefánt, az ismert mesehős. Ezeket a lépéseket mutatják be az alábbi ábrák.

A JAXA SLIM holdszondája megkezdi a leereszkedést a Hold felszínére, amelynek
során a szonda fékezőrakétái fokozatosan függőleges helyzetbe állnak be a felszínhez képest (JAXA, BBC Sky at Night Magazine, 2024.01.18.).
A szonda a leszállás utolsó szakaszában vízszinteshez közeli helyzetbe fordul a felszínhez képest és így a leszálló talpai stabilan tudnak majd talajt érni (JAXA, BBC Sky at Night Magazine, 2024.01.18.).
Művészi elképzelés a SLIM-ről a Holdon (JAXA, Sky and Telescope online, 2023.09.07.).

A szonda leszállásának folyamatos nyomon követése és ellenőrzése során a felszínre leereszkedés simán zajlott le. A kijelölt leszállási hely elérését annak mintegy 100 x 100 méteres körzetében tervezték, ami a misszió kitűzött legfontosabb célja volt, vagyis egy űrtechnológiai és automatikus irányítási, vezérlési kísérlet a kijelölt leszállási hely pontos elérésére.

Az alábbi videó a SLIM holdszonda leszállásának élő közvetítését, majd az azt követő sajtótájékoztatót mutatja.

SLIM Moon Landing Live & Press Conference – 2024.01.19=20 (CEZ, JST) (JAXA, YouTube).

A SLIM holdszonda leszállóhelye a mintegy 270 méter átmérőjű kis méretű Shioli-kráter közelében van. A leszállóhely holdrajzi koordinátái közelítőleg: keleti hosszúság 25,2 fok, déli szélesség 13,3 fok.

A JAXA SLIM holdszondájának tervezett leszállóhelye (fehér nyíl mutatja) a kis méretű Shioli-kráter közelében van, ami a jól ismert és a Földről kis távcsövekkel megfigyelhető Theophilus-kráter belsejében van (JAXA, BBC Sky at Night Magazine, 2024.01.18.).

A SLIM holdszonda landolása után tartott JAXA sajtótájékoztatón a következő összefoglaló hangzott el:

1.) A SLIM holdszonda sikeresen simán leszállt a Hold felszínére, ezzel Japán csatlakozott a Holdra működő eszközöket eljuttatni képes országok közé.

2.) Az elsődleges technológiai feladat sikeresen teljesült: a kijelölt holdfelszíni leszállóhelyet 100 méteren belüli pontossággal elérte a szonda: ez az úgynevezett “pinpoint landing”, vagyis hajszálpontos leszállás.

3.) A két robotjármű sikeresen, simán a felszínre került a szondáról.

4.) Már vannak adatok, amelyeket még elemeznek és a jövő héten sajtótájékoztató, sajtókonferencia lesz az első eredményekről.

5.) Sajnos a szonda elektromos energiaellátása leállt, valószínűleg a napelemek nem szolgáltatnak energiát, mert lehetséges, hogy nem a Nap felé fordulnak vagy valami más hiba lehet. A holdfelszíni alacsony hőmérséklet miatt a szonda elektromos berendezéseit nem lehet fűteni vagy hűteni a megfelelő üzemi hőmérséklet fenntartására és ez veszélyezteti a SLIM misszió további küldetését. Az energiaellátás hibáját vagy javítási lehetőségét még elemzik.

6.) A JAXA következtetése az, hogy a SLIM misszió minimális programja teljesült: pontos és sima leszállás a Hold felszínének kijelölt pontján.

7.) A Japán Űrügynökség a jövő holdkutatását tekintve együttműködést javasol a többi országnak a technológiai eredmények megosztása és kooperáció területén, mint például a mostani SLIM pontos sima leszállási technika módszerének felajánlásával és más technikai területeken is. Más, a Hold körül keringő szondák (pl. most a NASA LRO szondája) egyidejű felvételei is segíthetnek más holdprogramoknak, illetve földi nagy távolságú űrkommunikációs rendszerek bekapcsolása is a holdszondákkal való kapcsolatra.

Mivel a SLIM sikeresen leszállt égi kísérőnk felszínére, ezért a Szovjetunió, Egyesült Államok, Kína és India után Japán lett az ötödik ország, amely leszállóegységet juttatott a Hold felszínére. Sőt, ha a két kis felszíni robot is működik majd, akkor az első olyan ország, amely egyszerre két holdjárót is működtet ugyanazon a leszállóhelyen.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás