Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont három kutatója, Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes is, a nívós Nature Astronomy folyóiratban tette közzé megfigyeléseit a Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillagról. Három nagy teljesítményű távcsővel és rádióantenna-rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, amely a téli estéken hazánkból is jól megfigyelhető. A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaii-n található, míg a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, illetve az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) Chilében működik. A képek egyöntetűen arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por- és gázkorongot külső behatás érte.
A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy, a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét. A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a behatolót. Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.
(Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), S. Dagnello (NRAO/AUI/NSF), NAOJ).
Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan. Az elméletek alapján már korábban megjósolták a jelenséget, a Z CMa azon nagyon ritka esetek egyike, amikor ezt sikerült is megfigyelni. A Z CMa kettőscsillag-rendszer egyik izgalmas jellegzetessége, hogy mindkét csillaga időről időre váratlanul nagyon kifényesedik. „Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését.” – mondta Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője és egy, a fiatal csillagok kitöréseivel foglalkozó ERC pályázat vezetője (az ERC az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató legnagyobb pályázati rendszere).
„A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját Naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé. A Z CMa-hoz hasonló vizsgálatok segíthetnek feltárni a Naprendszer korai történetét, amelynek közvetlen emlékei már rég eltűntek.” – emelte ki Ruobing Dong, a kanadai University of Victoria csillagásza, a közlemény vezető kutatója.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A Z CMa tanulmányozása során a magyar kutatók lényegesen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind a csillagrendszer távolságának meghatározásához.
A Nature Astronomy-ban megjelent közleményről további részletek érhetők el angol nyelven az amerikai National Radio Astronomy Observatory sajtóközleményében.
Kapcsolat, interjú egyeztetés:
Dr. Ábrahám Péter
ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Csillagászati Intézet
abraham.peter@csfk.org
Tel.: +36 1 3919351
Dr. Kóspál Ágnes
ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Csillagászati Intézet
kospal.agnes@csfk.org
Tel.: +36 1 3919338
