A legnagyobb felhőkarcolónál is nagyobb űrszikla járt földközelben január 18-án

17198

A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (7482) 1994 PC1 jelű kisbolygó száguld el a Föld közelében január 18-án kedden, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra.

A földközeli kisbolygók közül egy közepes méretű kerül most kedden bolygónk közelébe. A kis égitestet 1994. augusztus 9-én Robert H. McNaught fedezte fel a Siding Spring Obszervatóriumban (Coonabarabran, Ausztrália). A kis égitest nem mutatott üstökösaktivitásra utaló jeleket (kóma, csóva), így a kisbolygók közé sorolták, és a (4782) 1994 PC1 jelölést kapta. Szerencsére az aszteroidát 1974-ben készült archív felvételeken is megtalálták, illetve később 1997 januárban is megfigyelték a kaliforniai Goldstone-ban működő rádióteleszkóppal radar üzemmódban, így ezek a megfigyelések is segítettek a kis égitest pályájának lehető legpontosabb meghatározásában.

A NASA JPL (Sugárhajtómű Laboratórium) pályaadatai szerint az 1994 PC1 kisbolygó ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, amelynek fél nagytengelye 1,34 CSE, excentricitása 0,329, napközelben 0,90 CSE-re van központi csillagunktól, naptávolban pedig 1,79 CSE-re távolodik tőle. Az aszteroida 572,19 nap (1,56 év) alatt kerüli meg a Napot. Pályasíkja 33,4 fokos szöget zár be a Föld pályájának (ekliptika) síkjával. Ezek alapján a (7482) 1994 PC1 egy Apollo-típusú földközeli kisbolygó.

A (7482) 1994 PC1 földközeli kisbolygó pályájának (sötétkék vonal) a nagybolygók (Merkúr, Vénusz, Föld és Mars) pályáihoz viszonyított elhelyezkedése. A bolygók 2022. január 18-i helyzetét kis korongok jelölik, az aszteroida ekkor lesz földközelben (a Földet narancssárga szín jelöli). Az aszteroida pályasíkja nagy, mintegy 33 fok szöget zár be a földpálya és a többi nagybolygó pályasíkjaival. A kisbolygó pályasíkjának eltérését a Föld pályasíkjától vetítővonalak érzékeltetik (Tom Ruen, NASA/JPL alapján)

Az 1994 PC1 kisbolygóról az 1997-es földközelsége idején készült felvételt mutatja az alábbi kép (akkor elég messze volt földközelben, 0,41214 CSE-re, azaz mintegy 61,6 millió km-re járt 1997. január 2-án).

Az 1994 PC1 Apollo aszteroida 1997-es földközelsége után két héttel, 1997. január 16-án készült felvételen a csillagokhoz képest elmozdult látszó égi mozgása során az expozíció alatt. A felvétel az olaszországi Sormano Csillagászati Obszervatóriumban készült (Francesco Manca, Osservatorio Astronomico Sormano, Sky and Teleecope online, 2022.01.14. és EarthSKy.org, 2021.12.30.)

A JPL adatai alapján az 1994 PC1 az utóbbi száz évben bekövetkezett földközelségei közül 1933. január 17-én közelítette meg legjobban bolygónkat, akkor 0,00542 CSE-re (mintegy 810 ezer km) járt tőlünk. Most 2022. január 18-án 21:51 UT-kor lesz ismét földközelségben, mintegy 0,01325 CSE-re, vagyis 1,93 millió km-re bolygónktól. A találkozáskor a Föld és a kisbolygó egymáshoz viszonyított találkozási sebessége 19,56 km/s lesz. A két égitest egymástól igen nagy távolságban, mintegy ötszörös Föld‒Hold-távolságra lesz egymástól, így szóba sem kerülhet az összeütközés lehetősége.

A (7582) 1994 PC1 aszteroida és a nagybolygók (a Merkúrtól a Marsig) pályájukon elfoglalt helyzete 2022. január 1-jén, 17 nappal a kisbolygó földközelsége előtt (Tom Ruen, NASA JPL alapján)

A NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös űrtávcsöve kiterjesztett küldetése, a NEOWSE (Near-Earth Object WISE) során a (7482) 1994 PC1 földközeli kisbolygót is megfigyelte, és sikerült meghatároznia az aszteroida átmérőjét, ami 1,052 km-nek adódott, valamint felszíni fényvisszaverő képességét (albedóját) is, ami 0,277. Földi megfigyelésekből 1,30 km átmérőt és 0,20 albedót becsültek. Ezek alapján az 1994 PC1 a közepes méretű földközeli kisbolygók közé tartozik, mérete a legmagasabb felhőkarcolók magasságánál is nagyobb.

A (7482) 1994 PC1 a legnagyobb földi felhőkarcoló, a mintegy 828 méter magas Burj kalifa torony (Dubai) magasságánál valamivel nagyobb földközeli aszteroida. A New York-i Empire State Building (443 m) magasságánál háromszor, a közel 310 méteres londoni The Shard toronynál, illetve a párizsi Eiffel-toronynál pedig mintegy 3-4-szer nagyobb (Daily Mail online, Daily Starpost online, 2021.12.31.)

Egy másik összehasonlításban a tengerszint felett 8848 méter magasságba nyúló Mount Everest hegyhez viszonyítva is figyelemre méltó az 1994 PC1 mérete.

A (7482) 1994 PC1 földközeli kisbolygó méretének összehasonlítása a Mount Everest hegy méretével (Space Reference: 7482 (1994 PC1))

A fénygörbe-megfigyelések alapján a fényességminimum és -maximum közötti amplitúdója 0,29 magnitúdó, a tengely körüli forgási periódusa pedig 2,5999 óra. Színképe alapján az 1994 PC1 egy S-típusú kőzet alapú kisbolygó, vagyis egy “űrszikla”.

A Földre nézve potenciális ütközési veszélyt jelentő kisbolygók (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) a legalább 140 méter átmérőjű égitestek, amelyek pályája 7,5 millió km-nél (0,05 CSE-nél) közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi. Minthogy az 1994 PC1 7,5 millió km-nél is jobban megközelítheti bolygónkat, ezért a PHA-k közé sorolták. Egyébként 2021 novemberében már 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartottunk számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8%-a. Az 1 km-nél nagyobb PHA-k száma 160. Egyébként az Apollo-típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját (az 1994 PC1 is egy Apollo-aszteroida). Ma nem ismerünk olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni.

A (7482) 1994 PC1 kisbolygónak a most január 18-án, kedd este 21:51 világidőkor (közép-európai zónaidőben 22:51-kor) bekövetkező földközelsége idején a legnagyobb fényessége mintegy 10 magnitúdó lesz, vagyis kisebb amatőrcsillagászati távcsövekkel, illetve nagyobb binokulárokkal megfigyelhető. Azonban a látóhatár közelében a földi légköri fényelnyelés megnehezíti a halvány kis égitest megfigyelését. A földközelsége idején a Cet (Cetus) csillagképben lesz, és a gyors látszó mozgása következtében észrevehetően elmozdul a csillagokhoz képest.

A (7482) 1994 PC1 kisbolygó látszó égi útja a földközelsége időszakában január 18. és 20. között. A földközelségéhez (21:51 UT) közeledve még Cet (Cetus) csillagképben lesz, majd onnan megy át a szomszédos Halak (Pisces) csillagképbe (Sky and Telescope online, 2022.01.14.)

Tőlünk nézve azonban a Cet és környezete már nagyon alacsonyan lesz nyugat felé a látóhatár közelében, így már kedd kora este érdemes megkezdeni a megfigyelését, fotózását. A halványodó, de növekvő deklinációjú, már a Pegazus csillagképben mozgó aszteroidát esetleg még másnap este is érdemes követni nagyobb távcsövekkel. Igazából Észak-Amerikából lesz kedvezőbb az 1994 PC1 kisbolygó mostani földközelségének megfigyelhetősége, például az amerikai keleti parton még esti szürkület, illetve kora este lesz akkor.

A (7482) 1994 PC1 aszteroida a földközelsége idején, 2022. január 18-án este a Halak és a Cet (Pisces és Cetus) csillagképek határvidékén fog mozogni (Eddie Irizarry, EarthSky.org, 2021.12.30.)

Az alábbi képen egy, a Földet nagy távolságra megközelítő aszteroida látható a művészi elképzelése szerint.

A Földtől nagy távolságban elszáguldó aszteroida ábrázolása a művész elképzelése szerint (Pixaby, LatestLy.com, 2022.01.13.)

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Hozzászólás

hozzászólás