Felfedezték a legközelebbi talán valóban lakható exobolygót

7298

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) La Silla-i megfigyelőállomásán működő 3,6 m-es távcső HARPS spektrográfjával dolgozó kutatócsoport új bolygót fedezett fel egy közeli csillag körül. A tőlünk 11 fényévre lévő, Ross 128 jelű vörös törpecsillagot a Földhöz hasonló tömegű bolygó 9,9 nap alatt kerüli meg. A mérések szerint a bolygó a csillag lakhatósági zónájában kering, vagyis a felszínén a Földhöz hasonlóan enyhék lehetnek a hőmérsékleti viszonyok. A Ross 128 a legnyugodtabb olyan közeli csillag, amely lakhatósági zónájában ismert bolygó kering.

Fantáziarajz a Ross 128 b jelű bolygóról, a háttérben a központi vörös törpecsillag. Ez a legközelebbi ismert inaktív vörös törpe körül keringő bolygó. A központi vörös törpe nyugodtsága javítja a bolygón esetlegesen kialakuló élet esélyeit. Ez a bolygó az ESO ELT távcsövének fontos célpontja lesz; az életre utaló nyomokat fognak keresni a légkörében. Forrás: ESO/M. Kornmesser

„Ez a felfedezés több mint egy évtizednyi intenzív megfigyelésen alapul a HARPS műszerrel. Emellett csúcstechnikájú kalibrációs és adatfeldolgozási módszerekre is szükség volt. Egyedül a HARPS képes bizonyítottan ilyen pontosságra, így ez a spektrográf 15 évvel az átadása után is a világ legjobb bolygókereső műszere a maga nemében.” – magyarázza a kutatócsoport egyik tagja, Nicola Astudillo-Defru, a svájci Genfi Egyetem Obszervatóriumának asztrofizikusa.

A vörös törpék a leghűvösebb és leghalványabb csillagok közé tartoznak, és ezekből van a legtöbb is a világegyetemben. A felsorolt tulajdonságaik miatt ezek a csillagok kitűnő célpontok exobolygók keresésére. Körülöttük sokkal könnyebb Föld-szerű bolygókat kimutatni, mint a Naphoz hasonló csillagok körül. Nem véletlenül szakosodott ilyen csillagok vizsgálatára a Xavier Bonfils (Institut de Planétologie et d’Astrophysique de Grenoble, Université Grenoble-Alpes/CNRS, Grenoble, Franciaország) által vezetett kutatócsoport is.

Sok vörös törpecsillag, például a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri – amelyről már kimutatták, hogy bolygó kering körülötte, – erős flertevékenységet mutat. Ezek a flercsillagok pedig rendszeresen halálos ultraibolya- és röntgensugárzással árasztják el a bolygóikat. A Ross 128 azonban jóval nyugodtabbnak tűnik, így kísérői a legközelebbi valóban lakható, az élet lehetőségével kecsegtető bolygók lehetnek.

A HARPS mérések azt jelzik, hogy a Ross 128 b jelzést elnyert exobolygó a Nap–Föld-távolság (csillagászati egység, AU = 150 millió km) mindössze 1/20-ad részére kering a központi csillagtól, így a Földnél 38%-kal több besugárzás éri. Ennek hatására a felszíni hőmérséklet a meglehetősen kellemes –60 és +20 °C közötti tartományba eshet, köszönhetően annak, hogy központi csillagának felszíni hőmérséklete csupán fele a Napénak. Bár a felfedező kutatók enyhe klímájúnak tartják ezt a bolygót, mégis van némi bizonytalanság abban, hogy valóban a lakhatósági zónába, vagy pedig azon kívülre vagy belülre esik-e a bolygó, és ténylegesen lehet-e folyékony víz a felszínén.

A csillagászok egyre több enyhe felszíni hőmérsékletű exobolygót fedeznek fel. A kutatás következő lépése a légkörük összetételének részletesebb vizsgálata lesz. Hatalmas előrelépés lehet majd az életre utaló jelek, például légköri oxigén kimutatása a legközelebbi exobolygókon. Az ESO most épülő 30 m-es ELT (Extremely Large Telescope) műszere vezető szerepet tölthet majd be ezen a téren is.

Habár a Ross 128 jelenleg 11 fényév távolságra van tőlünk, a csillag a Naphoz közelítő mozgást végez, így „mindössze” 79 ezer év múlva, – csillagászati léptéken egy szempillantás alatt – ez lehet majd a legközelebbi exobolygó, letaszítva trónjáról a Proxima Centauri b-t.

Forrás: ESO

Az eredményeket bemutató szakcikk:
Bonfils et al.: „A temperate exo-Earth around a quiet M dwarf at 3.4 parsecs”, 2017. október 26., Astronomy & Astrophysics, megjelenés alatt; arXiv:1711.06177

Hozzászólás

hozzászólás